Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az ÁSZ a 2015-2017 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a vészhelyzeti betegellátást ágazati szinten. Az ellenőrzéssel azt kívánták feltárni, az ágazat vezetése mennyiben határozta meg a fejlesztési célokat, az ezek eléréséhez szükséges feltételeket és gondoskodtak-e a nyomon követési és értékelési rendszer kialakításáról. Vizsgálták magát a nyomon követést, a célok időarányos megvalósulását, illetve az eredményekről való törvény által előírt jelentési kötelezettség betartását. Ellenőrizték az egészségi állapot által indokolt ellátás folyamatos elérhetőségét illetve azt, hogy a kapott ellátással mennyire elégedett a lakosság. Hiányosságok sorát tárták fel.

Az ÁSZ megállapította, az ágazat irányításáért felelős miniszter gondoskodott a vészhelyzeti betegellátás átfogó fejlesztési céljainak kialakításáról, azonban a fejlesztések pontos tartalmának, eszközeinek, és egyéb feltételeinek definiálásáról nem. Emiatt nem volt meghatározható a stratégiai célok megvalósításának módja.

A jogszabályi előírások ellenére az ágazati irányító nem gondoskodott a célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről, és az erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem számolt be az előrehaladásról - sorolta Domokos László az ÁSZ fő megállapításait.

Domokos László elmondta: az átvilágítás során kiderült, az ágazat vezetése nem vizsgálta ki a betegellátással kapcsolatban nagy nyilvánosságot kapott esteket, hiányosságokat, anomáliákat és nincs nyoma, hogy ezek orvoslása érdekében intézkedtek volna. Általában véve sem foglalkoztak a betegpanaszokkal, legalábbis az ÁSZ nem kapott ezt igazoló dokumentumot az ágazat irányításától.

Az ellátórendszerben az előírt minimumfeltételek meglétét csak az engedélyek kiadásakor ellenőrizték, a továbbiakban az ágazati vezetés nem ellenőrizte a szükséges feltételek, eszközök rendelkezésre állását.

Sok mentő nem ér ki 15 perc alatt

A mentés folyamatos fejlesztése ellenére a vizsgált időszakban kissé romlott a 15 percen belüli kiérkezési arány. Az OMSZ adatai szerint míg 2015-ben a mentők 68 százaléka ért 15 percen belül a hívás helyszínére, 2017-ben ez az arány 65 százalékra csökkent. 2010-ben még a mentők 77 százaléka ért 15 percen belül a hívás helyszínére.

Így látja a lakosság

A vészhelyzeti ellátással kapcsolatos lakossági véleményeket egy Századvég kutatás segítségével összegezték 300 érintett válaszainak értékelésével. Eszerint az emberek többsége tisztában van azzal, mi tartozik a sürgősségi ellátás körébe, s mintegy 90 százalékuk inkább elégedett volt a mentőszolgálat által végzett sürgősségi ellátás minőségével. A sürgősségi ellátóhelyeken kapott ellátást a válaszolók 57 százaléka találta elfogadhatónak, tovább 17 százalékuk az inkább elfogadható minősítést választotta. A lakosság az OMSZ adatainál rosszabb kiérkezési időkről számolt be, a megkérdezettek fele érzékelte a mentők 15 percen belüli érkezését.

A sürgősségi ellátóhelyeken a beteg-besorolásig eltelt várakozási időt a betegek egyharmada 30 percnél hosszabbként érzékelte, csaknem kétharmadukat pedig a törvényi előírás dacára nem tájékoztatták a besorolás eredményéről, ami az ÁSZ elnök szerint komoly törvénysértés.

Ezt javasolja az ÁSZ

A jelentés alapján az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg az egészségügyért felelős miniszternek. Ezek a következők:

  • Intézkedjen a sürgősségi betegellátásra vonatkozó célokhoz kapcsolódó területek és eszközök, személyi, tárgyi és szakmai feltételek, illetve a nyomon követés és értékelés rendszerének meghatározásáról. Határozza meg az értékelés módszereit és a felhasználandó mutatók körét.
  • Intézkedjen a a stratégiai célok nyomon követéséről, a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről.
  • Intézkedjen, hogy előre meghatározott ütemben történjen meg a sürgősségi betegellátás tárgyi és szakmai minimumfeltételei rendelkezésre állásának ellenőrzése.
  • Intézkedjen a beteg állapotromlásának időben történő megelőzése, illetve ellátása érdekében a sürgősségi osztályokon az egységes betegosztályozási rendszer, szakmai protokoll, illetve irányelv elkészítéséről.

A ma publikált jelentést követő 30 napon belül Kásler Miklós Emmi-miniszternek határidőkkel és konkrét feladatokkal ellátott intézkedési tervet kell készíteni a javaslatok alapján . Domokos László elmondta, a miniszter már ismeri a jelentésben foglalt megállapításokat és tudomásul vette azokat.

A betegpanaszokkal is foglalkozni kellene

Az ÁSZ az egészségügyért felelős miniszter figyelmébe ajánlja azt is, hogy ismerje meg az érintettektől - betegek, egészségügyi dolgozók - érkező panaszokat és kockázatjelzéseket. Ennek érdekében az országosan felmerült panaszokat típusonként és ellátási területekre lebontva kell bemutatni. A miniszternek indokolt ismerni  a sürgősségi ellátással kapcsolatos problémákkal foglalkozó, máshol végzett vizsgálatok eredményeit is.

Fekete doboz

A számvevőszéki vizsgálat alapvetően annak felderítésére irányult, hogy vajon az ágazati irányítás tisztában van-e az ellátórendszer hiányosságaival, hogy hol és milyen beavatkozásokra van szükség. Mint kiderült, a rálátáshoz szükséges számszerűsített, konkrét, visszamérhető célok nem álltak ehhez rendelkezésre, és az utólagos ellenőrzés, nyomon követés is hiányzik. Mint Domokos László fogalmazott, alapvető gond, hogy az egészségügy jelenleg egy fekete doboz, nincsenek megfelelő mérések, megbízható elemzések, csak annyit látni, hogy a plusz források eddig nem javítottak érdemben. Biztos, hogy több pénz kell a területre, de a színvonal javulása csak konkrét, számszerű céloktól, azon alapuló tervezéstől és állandó monitorozástól várható - hangsúlyozta.

Mit vizsgált az ÁSZ?

Első ízben vizsgálta az ÁSZ a vészhelyzeti betegellátást. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ) és a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőtől (NEAK) kapott információk, adatok alapján végezte a Mentőszolgálat, a kórházak sürgősségi betegellátó részlegeinek és a háziorvosi ügyeleteknek az ellenőrzést. Az ágazati irányítás mellett a vészhelyzeti ellátást igénybe vevők közül 300 páciens vagy hozzátartozó véleményét összesítették az ellátás színvonaláról.