A szigorított tb-törvényen, mely szerint csak előzetes fizetés után jár az egészségügyi ellátás (sürgősségi ellátás kivételével) azoknak, akinek hat-vagy több havi tb-tartozásuk van, augusztusban egy újabb módosítással még egyet csavartak, amikor is a sürgősségi ellátást is kivették az ingyenes körből a tartozással rendelkezők számára. Sürgősségi ellátás körébe olyan esetek tartoznak, mint a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek és akut hasi katasztrófák.

Az augusztusi rendeletmódosításban csupán annyi a könnyítés, hogy csak az ellátás után kell rendezni a beavatkozás költségeit, ami maximum 750 ezer forintban lesz megállapítható - emlékeztet a portál.

Kapcsolódó

A júliustól hatályos törvény értelmében januártól már azzal szembesülhetnek a hathavi tartozást felhalmozók, hogy a sürgősségi ellátásért is kemény számlát kaphatnak. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a portálnak úgy nyilatkozott, hogy bár ijesztőnek hangzik a rendelet, nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek elsőre tűnik.

Dózsa szerint a szigor a külföldön dolgozó, de rendszeresen hazajáróknak, illetve az itthon szürkén, vagy feketén dolgozóknak szól elsősorban, akiket vagy nem jelent be a munkáltatójuk, vagy egyszerűen nem gondolják fontosnak, hogy maguknak befizessék a társadalombiztosítási hozzájárulást.

Kinek szól valójában?

Valahogy mindenképpen ki kell szűrni az egészségbiztosítás potyautasait, akik nem vesznek részt a közteherviselésben, habár anyagilag ezt megtehetnék, és ezt egy ilyen kemény intézkedéssel lehet a legjobban elérni - fogalmazott a portálnak Dózsa, szerint a törvény a kijátszásokat vagy mulasztásokat próbálja kiküszöbölni, nem pedig a szegényebb rétegekkel szeretne kiszúrni.

Az egészségügyi közgazdász szerint a szegények számára a helyi önkormányzatoknak, a szociális intézményrendszernek kell megoldásokat találniuk.

Úgy véli,

a rendszer nincs is felkészülve arra az esetre, hogy valaki ott áll a beavatkozás után, és nem tudja kifizetni annak összegét, mert ez inkább szól az "elrettentésről", népnevelő hatásról.

A szegények helyzete tovább romlik

Tasnádi Zsófia, az Emberség Erejével Alapítvány Élmény Tár Tanodájának egyik vezetője ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy most is sok szegénységben élő halmoz fel tb-tartozást, az ő helyzetük csak romlik a szankciók hatására.

"Főleg vidéken, például a mezőgazdaságban nagyon gyakori, hogy feketén dolgoztatnak embereket, akik után nem fizetnek tb-t. Az is előfordul, hogy valaki időről időre munka nélkül marad, de nem olyan sokáig, hogy például munkanélküli segélyt kérjen, közben pedig kimarad a tb-befizetés" - magyarázza Tasnádi, aki úgy gondolja, hogy a tudatlanság miatt sokan csak a kórházban fognak szembesülni azzal, hogy fizetniük kell.

Ezek az emberek nem fogják tudni miből kifizetni a sürgősségi ellátást, mert ennél sokkal súlyosabb anyagi problémákkal küzdenek a mindennapi megélhetésért. Ez most egy olyan plusz költség lesz, amivel tervezniük kéne, de nem fognak tudni, ezért csak újabb tartozásaik lesznek, egyre inkább adósságspirálokba fognak kerülni

- magyarázza Tasnádi.

A mélyszegénységben élőkre jellemzők a krónikus betegségek, és balesetek is könnyen érik őket, a sürgősségi ellátást viszont biztosan nem fogják tudni utólag sem kifizetni.

Nem beszélve azokról a helyzetekről, amikor az állami szervek és a munkáltató, vagy díjfizető közti kommunikációba csúszik hiba, s ezért számlázza ki a NEAK a tartozást, amire Tasnádi szerint most is van példa. Szerinte a feketén dolgoztató munkáltatók ezután sem fognak a munkásaik után tb-t fizetni, ezért az egész probléma a szegénységben élőkre szakad majd.