Egészségügy: új betegfogadási rendszer készül

Az egészségügy szervezeti struktúraváltása megkezdődött - mondta az IME egészségügyügyi szaklap tegnapi konferenciáján Szigeti Szabolcs, az Emmi egészségfinanszírozási és rendszerfejlesztési helyettes államtitkára, aki konkrétumokról egy szót sem ejtett, 2012-es és 2014-es adatokról azonban többet is. Az átalakításról végül annyit árult el, hogy "a megoldáshoz nem feltétlenül kell feltalálni a spanyol viaszt."
Szepesi Anita, 2020. február 21. péntek, 06:40
Fotó: Getty Images

A szervezeti struktúraváltás megkezdődött, a folyamat középpontjában a hatékonyság, beteg- és emberközpontúság, és fenntarthatóság áll - állította az IME egészségügyügyi szaklap tegnapi, egészségügyi konferenciáján Szigeti Szabolcs, az Emmi egészségfinanszírozási és rendszerfejlesztési helyettes államtitkára. Majd a struktúraváltás konkrétumai helyett az elmúlt évek történéseit kezdte fejtegetni, kezdve a kórházi adóssággal, amelynek tudják, hogy sok oka van, többek között "az ellátórendszer, a telephelyek fregmentáltsága, amely felesleges fix költségeket termel".

Kitért az Eurosat adataira is, kiemelve kiemelve, hogy az önbevalláson alapuló ellátatlan szükséglet Magyarországon európai összehasonlításban nem csak hogy alacsony, de csökkent is 2010-2018 között. Az előadás egészen szürreális fordulatot akkor vett, amikor a kórházi tartózkodás megítéléséhez 2012-es, a betegelégedettséggel kapcsolatos tájékoztatáshoz 2014-es adatok jelentek meg a slide-okon.

Az átalakításról végül annyit árult el, hogy "a megoldáshoz nem feltétlenül kell feltalálni a spanyol viaszt, inkább a rengeteg innováció  jobb illesztésére, jobb együttműködésre és a szakmai bizonyítékok jobb becsatornázására van szükség." A fókusz a járóbetegellátáson van, ehhez kell igazítani a finanszírozási ösztönzőket - hallhatták a konferencia struktúraváltásra kíváncsi résztvevői.

Egyértelmű a járóbetegellátás forráshiánya, meg kell oldani, hogy ne csak mesterséges módon kerüljön ide plusz pénz a fekvőellátásból, vagyis mindképpen hozzá kell nyúlni a finanszírozás alapjául szolgáló teljesítményvolumen korlát (tvk) rendszerhez - erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt. A háziorvosi indikátorrendszer bevezetésével jelentősen javult a diabéteszesek gondozása, a rendszer kiterjesztésére javaslat készült, amit akár még ebben az évben be lehetne vezetni. Be kell avatkozni a várakozási idők csökkentése érdekében, meg kell oldani, hogy ne a betegre maradjon a saját ellátásnak a megszervezése, ehhez többletforrásra, fejlesztésekre, a kapacitások átrendezésére, a befogadások növelésére, tv-koncvertálásra van szükség - sorolta Kiss Zsolt.

Az előadásban tavaly novemberi, önbevalláson alapuló betegfogadási adatokat idézett, amely szerint MR vizsgálatra kell legtöbbet, átlagosan 66 napot várni, szélsőséges esetben ez 180 nap is lehet. A szakrendelések közül a gasztroenterológia, kardiológia, angiológia, szemészet áll az élen, átlagosan két hónap körüli előjegyzéssel, de akár több száz napig is türelmesnek kell lenniük a felsorolt betegségekben szenvedőknek, mielőtt a szakorvos elé kerülnének.

Több intézmény működtet a különböző informatikai rendszer az előjegyzések kezelésére, átfogó rendszer azonban nincs, a kialakítása nem is egyszerű, mert még a 180 ezer beavatkozást kezelő műtéti várólista sem működik tökéletesen, itt viszont több tízmillió eseményt kell kezelni. Az előjegyzési idő rövidítésének prioritást kellene élveznie, e téren az OECD felmérése szerint is meglehetősen rosszul állunk. Két esetre van jelenleg jogszabályi előírás: a daganatgyanús betegeket 14 napon belüli kell képalkotó diagnosztikára juttatni, és a táppénzen lévőket is előbbre sorolják.

Egyelőre nem teljes körűen, de az év második felében elindulhat az országos, egységes betegfogadási informatikai rendszer - ígérte a főigazgató. A képalkotó diagnosztikára történő várakozás 7 nap alá csökkentését célzó fővárosi törekvéssel kapcsolatban Kiss Zsolt úgy vélte, szakmánként kellene meghatározni a szükséges időt, mindenesetre a 7 nap alá csökkentéshez 10 százalékkal kellene növelni a jelenleg 34 milliárdos CT/MR költést.

Nem fenntartható, hogy Európában egyedül Magyarországon legális a hálapénz, az orvosok megfelelő életszínvonalához pedig elaprózott lépések helyett a D-naphoz hasonló erejű béremelésre van szükség -  erősítette meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK)  álláspontját a kamara elnöke, Kincses Gyula. A MOK által szorgalmazott mértékű béremelés számításaik szerint nettó 300 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek, hiszen a béremelés egy része azonnal visszafolyik adók, járulékok formájában a büdzsébe.

HOZZÁSZÓLÁSOK