Gyűlik az adósság - a második hullám előtt így állnak a kórházak

Július végére csaknem 37 milliárd forinttal tartoztak a magyar kórházak a beszállítóknak. Az adósság egy hónap alatt 1,8 milliárddal nőtt, az idei átlagos havi gyarapodás 5,2 milliárdra emelkedett a tavalyi 4,7 milliárddal szemben - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból. A kormány egyelőre nem akar többet költeni az egészségügyi rendszerre.
Szepesi Anita, 2020. augusztus 25. kedd, 14:47
Fotó: Getty Images

Csaknem 37 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel július végére az egészségügyi intézmények, ebből a fekvőbeteg-ellátóknál 36,7 milliárdnyi adósság gyűlt össze. A júliusi 1,8 milliárdos növekménnyel együtt az idei havi átlagos gyarapodás mintegy 5,3 milliárd forint, ha csak a fekvőbeteg-ellátó intézményeket vesszük számba, 5,2 milliárd a friss MÁK adatok szerint.

A kormány nem akar többet költeni az egészségügyre

Az egészségügyi struktúra átalakítására a Boston Consulting nemzetközi tanácsadó cég magyar leányvállalatától kért javaslatot a belügyminiszter augusztus 7-i határidővel, az elkészült anyagot azonban eddig nem hozták nyilvánosságra, A reform kidolgozóival a megbízók közölték, egyelőre nem akarnak többet költeni a rendszerre, viszont az átalakítással feltárt hatékonysági tartalékokat hajlandók visszaforgatni fejlesztésekbe - derült ki korábban a Népszava beszámolójából. Informális csatornákból azóta mindössze annyit tudni, hogy egy jó helyzetelemzés mellett "konzervanyagokból" összeállított javaslatokat tartalmaz, leginkább azért, mert a tervezett irány, a kormány alapelképzelései egyáltalán nem szerepeltek a megbízásban.

Bár a tavaly július végi 47 milliárdos adóssághoz képest a jelenlegi állomány tízmilliárd forinttal kevesebb, azonban az idei havi átlagos növekedés - az elmúlt két hónap visszafogott emelkedése ellenére is - félmilliárd forinttal több, mint a tavaly az első hét hónapban, amikor 4,7 milliárd volt, szemben a 2020-as 5,2 milliárd forinttal.

Nem változik semmi, a kórházvezetők széttárják a karjukat

A beszállítók már most ugyanolyan problémákkal szembesülnek, mint az elmúlt évek nyári időszakában, miközben az intézmények vezetői széttárják a kezüket, hiszen semmiféle információ nincs a kormány adósságrendezési szándékáról - kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képvisel Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Véleménye szerint a költségvetés helyzete miatt is célszerűbb lenne egy ősz eleji részleges adósságrendezés, minthogy az év végén, vagy ne adj' isten a jövő év elején 50-55 milliárd forintos adósságról egyezkedni és arra forrást biztosítani.

Az idei év 67 milliárdnyi tartozással indult a magyar kórházakban, miután tavaly elmaradt a konszolidáció. A 100 millió forint alatti tartozásokat februárban 19 milliárdból kifizette a kormány. Márciusban a fennmaradó 48 milliárdot is átutalták az adósságrendezésre, csakhogy közben, Orbán Viktor év eleji adósságtermelést tiltó ukáza ellenére újraindult a tartozásállomány gyarapodása, ráadásul márciusban az elektív ellátásokkal le is álltak az intézmények.

Helycsere az élen

Július végére a Pécsi Tudományegyetem ugrott az adóslista élére, 2,67 milliárd forint adósságállománnyal és 675 milliós havi növekménnyel. Ezzel lehagyta az eddig listavezetőnek számító Honvédkórházat, amelyben 237 milliós csökkenéssel 2,4 milliárdra apadt a tartozásállomány július végére. Jelentősen, 525 millió forinttal csökkenve 1,6 mérséklődött a Debreceni Egyetem adóssága is.

A fekvőbeteg-ellátásban résztvevő egyetemek közül a Szegedi Egyetemen halmozódott fel még jelentős, 1,8 milliárdos tartozás, itt júliusban 219 millió forint volt a növekedés.

Az országos intézetek közül kiemelkedik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 1,5 milliárdos tartozása, a megyei kórházak közül pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, valamint a BAZ megyei, a Fejér megyei és a Békés megyei kórházak milliárd fölötti adóssága. Budapesten is a nagy területi ellátási kötelezettséggel bíró intézmények állnak az adóslista élén, a Dél-pesti Centrumkórház (lánykori nevén Egyesített Szent István Szent László kórház), az Észak-Közép-Budai Centrum (Szent János kórház), valamint a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK