Egy év, de több minimálbér: erre figyeljen, nehogy pórul járjon!

Megszületett a megállapodás arról, hogyan nő február elejétől a 2021-es minimálbér és a garantált bérminimum. Az adózásban azonban oda kell figyelni, melyik minimálbér-összeggel számolunk - hívta fel a figyelmet az Andersen Magyarország.
Domokos László, 2021. január 27. szerda, 12:45
Fotó: Getty Images

Nemrégiben eldőlt, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 2021. februárjától 167,4 ezer forint lesz, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forint. Sőt a idén további növekedés is lehetséges július hónaptól, amennyiben ettől az időponttól csökken a szociális hozzájárulási adó.

Az év közben változó minimálbérre az adózásban és egyes más ágazati jogszabályokban is oda kell figyelni. A szabályozás egyes helyeken az év első napján irányadó minimálbérre hivatkozik, még más szabályok a mindenkori minimálbérre hivatkoznak, de előfordul olyan is, amikor egy adott időpontban érvényes minimálbér összeget kell figyelembe venni - állapította meg az Andersen Magyarország.

Számos ellátás felső határa is a minimálbér mértékéhez kötött, ilyen például az álláskeresési járadék, a táppénz, a gyermekgondozási díj (gyed), vagy az örökbefogadói díj. Itt sem egységes a minimálbér-hivatkozás, van, ahol a mindenkori minimálbér az irányadó, más esetben pedig a jogosultság kezdetének napja.

Ez a helyzet a személyi jövedelemadózásban

A személyi jövedelemadózásban (szja) is sok értékhatár alapul a minimálbéren. Az szja-törvény szerint az év első napján érvényes minimálbér az irányadó, tehát az alacsonyabb összeg, kivéve a költségtérítéseknél, valamint ott, ahol a törvény az év első napjától eltérő minimálbért jelöl meg.

Így például a csekély értékű ajándéknál, a személyi kedvezménynél vagy a kulturális juttatások adómentes határánál az év első napján érvényes minimálbérre kell figyelemmel lenni. Ugyanez a helyzet a távmunka miatti költségtérítés átalány adómentes mértékével, mivel ott a jogszabály külön nevesíti, hogy az év első napján érvényes minimálbér 10 százaléka az igazolás nélkül elszámolható költség.

Így fest a szabály a szochónál és a tb-járuléknál

Eltérnek egymástól a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a társadalombiztosítási (tb) járulék szabályok is.

A szochónál - azokat az egyéni és társas vállalkozókat kivéve, akiknek a garantált bérminimumon, mint minimális alapon kell a szochót megfizetniük - minimálbér alatt az év első napján érvényes minimálbért kell érteni. Emiatt az egyes tőkejövedelmeket (osztalék, árfolyamnyereség) terhelő szochót is maximum az év elején irányadó minimálbér 24-szereséig kell megfizetni - azaz az éves szocho-határ e jövedelmeknél egyelőre nem változik és marad 598 920 forint. (Akkor változna ez a határ, ha a szocho mértéke változna, ahogy ez 2019-ben is történt.)

A társadalombiztosítási járulékoknál viszont a tárgyhónap első napján irányadó minimálbért (vagy garantált bérminimumot) kell figyelembe venni. Így ez vonatkozik többek között a járulékfizetési alsó határ és az egyéni, valamint a társas vállalkozók minimális havi járulékalapjának meghatározására.

Mindezek csak kiragadott példák, ennél sokkal több helyen hivatkoznak a jogszabályok az év elején vagy az év különböző időpontjain érvényes minimálbérre. Emiatt 2021-ben kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy mindenkor a megfelelő értékhatárok mellett állapítsuk meg és fizessük az adókat - írta az adótanácsadó.

HOZZÁSZÓLÁSOK