Egy év alatt jelentősen felértékelődött a forint

Az idei első negyedévében - előzetes adatok szerint - a kivitel volumene 8, a behozatalé pedig 5 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 140 milliárd forint volt, 48 milliárd forinttal kevesebb, mint 2004 első negyedévében.
NAPI Online, 2005. június 1. szerda, 09:01
Fotó:

Az export értéke 2740 milliárd forintot, az importé pedig 2880 milliárd forintot tett ki az év első három hónapjában, ami a kivitelben 3, a behozatal esetében pedig 1,5 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Euróban számítva az export 10, az import 8 százalékkal bővült, a kereskedelmi mérleg hiánya (569 millió euró) 149 millió euróval lett kevesebb - áll a KSH jelentésében..

A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama 7 százalékkal erősödött a 2004. év azonos időszakához képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 6, a dollárhoz viszonyítva pedig 10 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban nem egész 3, importban pedig 4 százalékkal nőtt.

A forgalom első negyedéves volumennövekedése elmaradt a megelőző másfél évben észlelt ütemtől. A negyedéven belül márciusban az export volumene az első két hónapra tapasztalt növekedési ütemmel lényegében megegyező mértékben bővült, az import esetében viszont a harmadik hónapban már a forgalmi szint kismértékben csökkent a megelőző év azonos hónapjához képest. A behozatal volumenének mérséklődése - és ezzel összefüggésben a mérleg javulása - részben azzal magyarázható, hogy a bázisévben a csatlakozást megelőző import felfutása márciusban kezdődött el.

Idén az első három hónapban a kivitel forintárszintje a behozatalét meghaladó mértékben csökkent (4, illetve 3 százalékkal), amelynek következtében a cserearány 1,5 százalékkal romlott. A cserearány romlásában jelentős tényező volt, hogy az importban lényegesen nagyobb súllyal rendelkező energiahordozók kereskedelmének árszintje nagymértékben emelkedett a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

A külkereskedelem több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök volumene exportban 9, importban pedig 7 százalékkal nőtt 2004 első három hónapjához képest. A számítógépeket és azok részegységeit jelentős értékben tartalmazó irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kivitelének értéke - a számítógép-tárolóegységek exportjának jelentős növekedése miatt - 23 százalékkal nőtt, a behozatalé pedig 21 százalékkal lett nagyobb. A külkereskedelmünkben legnagyobb forgalmú árucsoport, a villamos gépek és készülékek forgalma ugyanakkor exportban 2, importban pedig 10 százalékos mérséklődést mutat. Az árufőcsoport aktívuma 23 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A termékforgalom több mint háromtizedét kitevő feldolgozott termékek volumene kivitelben 4 százalékkal nőtt, behozatalban viszont hasonló mértékben csökkent. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kereskedelme a forgalom mindkét irányában határozottan bővült: az export forintértéke 21, az importé pedig 17 százalékkal növekedett. A színesfém-behozatal értéke (50 milliárd forint) ugyanakkor - a csatlakozást megelőző hónapokban a nagy értékben beszerzett alumínium-alapanyag okozta magas bázis miatt - közel felére esett vissza. Az árufőcsoport kereskedelmének passzívuma 82 milliárd forinttal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb növekedést az energiahordozók érték el: az import volumene 28, az exporté pedig 43 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A behozatal volumene valamennyi meghatározó termékcsoportban nőtt: a nyers kőolaj importvolumene kétharmadával, a kőolajtermékeké 13, a földgázé pedig 6 százalékkal lett nagyobb. Az energiahordozók kiviteléből több mint 70 százalékkal részesedő kőolajtermékek volumennövekedése meghaladta a 30 százalékot. Az energiahordozók importnövekedésének hatásaként az árufőcsoport mérlege 58 milliárd forinttal romlott. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportvolumene 15 százalékkal bővült. Az agrárjellegű kivitelen belül a gabona és gabonakészítmények kivitelének értéke - a forintárszínvonal 17 százalékos csökkenése mellett - 63 százalékkal nőtt. Az árufőcsoport kereskedelmében keletkezett 43 milliárd forintnyi aktívum alig változott a megelőző évi szinthez képest.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 3 százalékkal bővült úgy, hogy a régi tagországok viszonylatában az export volumene mintegy 1 százalékkal mérséklődött; a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok esetében ugyanakkor 40 százalékkal nőtt. Az Európai Unión kívüli országokba kivitt termékek volumene harmadával lett nagyobb, ami döntően az Európai Unión kívüli európai országok relációjába irányuló export forintértékének 46 százalékos növekedésével magyarázható. Az utóbbi viszonylatba tartozó országok közül különösen a Romániába, Törökországba, valamint a Horvátországba kiszállított termékek értéke nőtt erőteljesen.

HOZZÁSZÓLÁSOK