Egy nagyvárosnyi magyar tűnt el Magyarországon

Eltűnt Magyarországról egy Győr méretű város lakossága az elmúlt öt évben. Még a közel 150 ezer hazánkban élő nem magyar állampolgárral együtt sem éri el a népesség a 10 millió főt. Csökkent a népsűrűség és a gyermekkorúak száma, többen vannak viszont a nyugdíjasok - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly készített mikrocenzusából.
Szabó Dániel, 2017. május 31. szerda, 11:58
Fotó: Napi.hu

Tavaly év végén 9 millió 803 ezer ember élt hazánkban, mintegy 134 ezer fővel kevesebb, mint az előző, 2011-es nagy népszámláláskor. Azt azonban, hogy ebben mekkora szerepe van az országból való elvándorlásnak, mekkora a halálozásnak, még nem tudni. A migrációról szóló elemzést a KSH csak később publikálja. Ez alapján a népességfogyás üteme nem gyorsult: 2001 és 2011 között 260 ezer fővel csökkent a lakosság, míg 2012-2016-ban fele ennyien.

A fogyás miatt tovább csökkent a hazai népsűrűség: egy négyzetkilométerre mindössze 105 fő jutott. A legsűrűbben lakott település Budapest volt, a legritkásabban lakott területek Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyékben voltak.

A fővárosban, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben nőtt a lakosság, mindenhol máshol csökkent. Békés egye lélekszáma fogy a leggyorsabban, 2016-ig 100 ezer lakost veszített. Ez eredményezi azt, hogy a magyar társadalom egyre inkább elöregedik. Az aktív korúak száma 308 ezer fővel csökkent, az idősek viszont 154 ezer fővel többen vannak - ismertette az adatokat Kovács Marcell főosztályvezető.

Egyre inkább öregszünk

A felmérés szerint tavaly a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, míg 67 százalék aktív, 19 százalék pedig a nyugdíjkorhatárnál (65 évnél) idősebb. A legtöbb gyerek Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt. Míg az aktív korúak aránya Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben: a területi népesség 68 százalékát tették ki. A leginkább elöregedő megyék Békés és Zala, ahol 21 százalék idősebb 65 évesnél.

A nyugdíjellátó-rendszer szempontjából aggasztó, hogy a 40-64 évesek száma 56 ezer fővel emelkedett. Miközben a mintafelvételkor csaknem 26 ezerrel kevesebb volt a gyermekkorúak száma, mint 2011-ben. A 65 évesnél idősebbek száma viszont 144 ezer fővel emelkedett úgy, hogy az egész országban az aktív korúak közül 308 ezerrel fogyott a 15-39 éves korcsoport lélekszáma.

A nyugdíjasok megnövekedett aránya és létszáma a családi ellátási modell átalakulását eredményezte: a kevés gyereknek kell eltartani idősödő szüleit, amellett, hogy az állami ellátórendszer sem bírja a rendszert - mondta el Vukovich Gabriella, a statisztikai hivatal elnöke.

Kérdés, a kormány átgondolt családtámogatási rendszere megfordítja-e a jelenlegi folyamatokat. Valamint az, hogy mikorra érhető el a 2,1 emberenkénti gyerekvállalási szám, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a múlt héten.

Még mindig a házasoké a legnagyobb csoport

A 15 évnél idősebb lakosság 44 százaléka házasságban élt, ez kis mértékű csökkenés az előző évekhez képest. Az arányuk a népességcsökkenés miatt csökkent. A nőtlenek és hajadonok részesedése lassú ütemben, de tovább nőtt: meghaladta az ország lakosságának egyharmadát. Emellett egy olyan trend is látszik, hogy egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, és a férfiaknak még kedvük sincs hozzá: a 30 alatti férfiak 95 százaléka nőtlen volt.

Összesen 2,74 millió család volt, ezek közül 1,757 millió fő élt olyan családban, melyekben a szülők házasok, 483 ezren élettársi kapcsolatban élnek. Ez a lakosság mintegy egyhatoda. Az adatok azért csalókák, mert a népszámlálás családnak tekintik az olyanokat is, amelyekben a felnőttkorú gyermek a szüleivel él.

Az országban a kis léptékű népszámlálás alapján 149 111 olyan ember élt tavaly, aki nem magyar állampolgár. Ez mintegy 6000 fővel több, mint öt éve, de a teljes népességen belül még mindig alig több mint 1,5 százalék az arányuk. A teljes népességgel szemben többek köztük az aktív férfiak, mint a nők, az idősek vagy a gyermekek. Jellemzően foglalkoztatottak.

A lakosság 46 százaléka dolgozik

A teljes lakosság mindössze 46 százaléka dolgozott az adatrögzítéskor, mellettük 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy eltartott.

Az inaktívak aránya 28, a munkanélkülieké 2,6 százalék volt. Arányaiban a legtöbben (52 százalék) Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében közel 50 százalék volt. A legkisebb aktivitási arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyékben volt. A foglalkoztatottak számát 4 millió 503 ezer főre mérték, mellettük 250 ezer fő volt munkanélküli. A 2011-es népszámlás óta több mint megfeleződött - mintegy 56 százalékkal csökkent - a nem foglalkoztatott emberek száma, ez párosult a foglalkoztatottak számának 14 százalékos emelkedésével.

Ennek egyik oka, hogy megemelkedett a nyugdíjkorhatár: 2016-ban 2,4 millió fő volt nyugdíjas. 1970-ben ugyanez a szám mintegy 1,5 millió volt, közel fele a mostani a számnak - mondta el Kovács Marcell.

A "kis népszámlálásról"
A mikroncenzus 2016-os felmérést rekord idő alatt dolgozta fel a KSH: a tavaly őszi mintavétel után 6 hónappal publikálták eredményeiket. A kutatásba 440 ezer háztartást vontak be, ez a lakosság közel 10 százalékát jelentette. Az adatfeldolgozást segítette, hogy a személyes kérdezőbiztosok is elektronikusan rögzítettek az emberek válaszait, valamint a népszámlálásba bevontak online is kitölthették a kérdőívet, így nem kellett digitalizálni. Közel 2500 településen, 3731 összeíró vett részt a mikrocenzus adatfelvételében.

HOZZÁSZÓLÁSOK