Még nem késő a továbbtanulást választani

Február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre. A jövő hónaptól harmadával nő a hallgatói normatíva, a minimális ponthatár csökkentésével számos kiemelt szakon javulnak a továbbtanulni készülők esélyei - adta hírül az ITM.
Domokos László, 2020. január 26. vasárnap, 09:40
Fotó: Getty Images

A jelentkezéseket idén országszerte összesen 63 felsőoktatási intézmény 7206 szakára lehet benyújtani. A tavalyi szabályokhoz képest a felvétel feltételeiben csak annyi változás történt, hogy valamennyi alapszakra kötelező az emelt szintű érettségi, amiért így is jár a plusz 50 pont. E feltétel alól kivételt jelentenek azok a képzések, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják ki, de a felsőfokú végzettséggel már rendelkezőknek sem kell újból érettségit tenniük - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A ponthatárok rendszerében a hallgatók érdekeit szolgáló könnyítésekről döntött idén a szaktárca. Az innovációs és technológiai miniszter 41 kiemelt szak esetében határozta meg, hogy az állami ösztöndíjas képzéseknél a bekerülési ponthatár nem lehet magasabb 400 pontnál. A jelentős csökkentés esélyt teremt a többletponttal nem rendelkező, de a középfokú tanulmányaikat kitűnően záró diákok számára.

Az előző évihez képest a jogászképzésben 440-ről 350-re, az igazságügyi igazgatási szakon 424-ről 350-re, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon 410-ről 350-re, a nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra, a gyógyszerész szakon 385 pontról 380-ra, a kommunikáció- és médiatudomány szakon 440-ről 400-ra, a pszichológián 435-ről 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben pedig 420-ról 400 pontra csökkent a minimum ponthatár. A végleges ponthatárok az egyes képzéseken, bizonyos intézményeknél a jelentkezők számától és a maximális szakos kapacitástól függően 400 pont felett alakulhatnak.

A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint a felsőoktatási szakképzésen továbbra is 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont szerezhető. A többletpontok rendszere lényegében változatlan, azonban ha az érettségi pontot az emelt szintű vizsgából számítják ki, már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgáért is jár 50 pont. A felvételihez nincs szükség nyelvvizsgára, viszont a középfokú nyelvvizsgáért 28, felsőfokúért pedig 40 többletpont jár.

Februártól tovább nőnek az ösztöndíjak. A hallgatói normatíva 2018. szeptember 1-jétől 119 ezer forintról 128 520 forintra nőtt, a következő hónaptól pedig további 30 százalékkal, 166 ezer forintra fog emelkedni. A felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret összesen 40 százalékkal bővül, ehhez a költségvetés 2020-ban 3,5 milliárd forint többletforrást biztosít.

A hazai felsőoktatási ösztöndíjak mellett a hallgatóknak felsőoktatási tanulmányaik alatt lehetőségük van külföldi részképzésen vagy szakmai gyakorlaton részt venni. A mobilitási ösztöndíjak oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé egy másik országbeli felsőoktatási intézményben.

HOZZÁSZÓLÁSOK