Egyharmadával túl a célon a hiány

A tavalyi 10,7 milliárdos többlet után idén októberben az államháztartás hiánya 43,6 milliárd forint volt, így az első tízhavi deficit 1132,7 milliárd forint, ami a hiánycél 131 százaléka. Decemberben befolynak a válságadók - így teljesül a cél.
Papp Zsolt, 2010. november 8. hétfő, 17:25
Fotó:

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - október havi hiánya 43,6 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 53,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 7,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 17,6 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének többlete 10,7 milliárd forintot tett ki - közölte nemzetgazdasági tárca.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - egyenlege október végén 1132,7 milliárd forintos deficitet mutat, mely az éves előirányzat 131,1 százaléka. Az első tíz hónap egyenlege nem tartalmazza a "bankadó" második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési-, kiskereskedelmi- és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a magánnyugdíjpénztári tagok után az év utolsó két hónapjában a Nyugdíjbiztosítási Alapba várt bevételeket (60 milliárd forint). Ezekkel a bevételekkel megbízhatóan tartható az idei pénzforgalmi, valamint a 3,8 százalékos eredményszemléletű hiánycél.

A központi költségvetés bevételei összességükben közel 33 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi októberi összegtől. A főbb adóbevételek eltérő módon alakultak: az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint a jövedéki és regisztrációs adóbevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak az előző évitől. Alacsonyabb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek is, azonban figyelembe kell venni, hogy tavaly közel 20 milliárd forint osztalék befizetésére került sor október hónapban.

A kiadási oldalon a mintegy 82 milliárd forinttal több kifizetést elsősorban a garancia és hozzájárulás a tb-alapok kiadásaihoz előirányzat tavalyinál magasabb alakulása okozta, amely az eltérő finanszírozási rend következménye: az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez viszonyítva közel duplájával nagyobb, az alap bevételét növelő támogatást kap a költségvetéstől, a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében pedig a központi költségvetési támogatások átutalási rendje havi ütemezésre módosult a tavalyi három alkalom (március, november és december) helyett.

A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye, emellett magasabb összegben teljesültek a lakásépítési támogatások, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, továbbá a kamatkiadások és a hozzájárulások az EU költségvetéséhez is.

Az elkülönített állami pénzalapok egyenlegjavulását a bevételi oldalon a rehabilitációs hozzájárulások kedvezőbb alakulása, a kiadási oldalon pedig elsősorban a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozták.

HOZZÁSZÓLÁSOK