Koroknai Péter - Simon Dániel, MNB

A bruttó hazai termék, vagy másként GDP, az adott országban megtermelt jövedelem elemzése mellett fontos figyelemmel követnünk azt is, hogy az adott ország mekkora ténylegesen felhasználható jövedelemmel rendelkezik (GNI). Az egyes országok gazdasági fejlettségének méréséhez és összehasonlításához leggyakrabban használt mutató a GDP - ami azonban nem ad pontos képet egy ország ténylegesen rendelkezésre álló jövedelméről. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a GDP-t korrigálja a külföldi jövedelemtulajdonosok Magyarországról származó, valamint a belföldi szereplők külföldről származó jövedelmének egyenlegével, így valósabb képet ad egy ország jövedelmi helyzetéről. Cikkünkben megvizsgáljuk a GDP és GNI közti különbség alakulását és az azt befolyásoló tényezőket, illetve a magyar folyamatokat nemzetközi összevetésben is elemezzük.

A hazai GDP-GNI rés 2008 óta fokozatosan szűkül

A hazai szereplők rendelkezésére álló jövedelem (GNI) tartósan elmarad a GDP-től, ami általában jellemző a feltörekvő gazdaságokra. Ez jellemzően azért alakul ki, mert a tőkehiányos gazdaságokba befektető, külföldi vállalatok által megtermelt jövedelem meghaladja a hazai tulajdonú, külföldön működő vállalatok jövedelmét. Emellett a feltörekvő országok általában jelentős külső adóssággal is rendelkeznek, aminek kamatfizetése szintén csökkenti a hazai jövedelmet. Ezzel szemben egy olyan tendencia is megfigyelhető, hogy a relatíve alacsonyabb bérszinttel rendelkező feltörekvő gazdaságokból jelentős számban vállalnak munkát fejlettebb országokban, így a munkajövedelmek áramlása - a profittal ellentétes irányú hatásként - jellemzően növeli ezen országok rendelkezésre álló jövedelmét. A külföldiekkel kapcsolatos jövedelemegyenleg adja meg a GDP és GNI közti eltérést - a bruttó nemzeti jövedelem GDP-nél kisebb értéke azt is jelenti, hogy a hazai termelésből származó jövedelem részben külföldre kerül.

A 2008-as válságot követően hazánk GDP-GNI rése trendszerűen mérséklődött. Magyarországon a pénzügyi válságot megelőzően a GDP és GNI közötti eltérés meghaladta a GDP 6 százalékát. Ennek hátterében elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok Magyarországon elért nyeresége, valamint a külföldi eladósodáshoz kapcsolódó kamatjövedelmek álltak. A mutató alakulását a 2008-as válság óta a következő tényezők határozták meg:

  • A vállalati jövedelmek a válságot követően visszaestek ugyan, azonban a 2012-2017 közötti gazdasági fellendülésnek köszönhetően érdemi emelkedést tapasztalhattunk. Az elmúlt két év során enyhén mérséklődött a külföldi tulajdonú vállalatok profitja, ami így a GDP-arányos profit nagyobb mértékű csökkenésén keresztül a GDP-GNI rés mérséklődéséhez vezetett. Ennek hatását fokozta, hogy a hazai vállalatok kifektetéseinek növekedése nyomán az évek során a külföldről hazánkba áramló profit is kismértékben emelkedett.
  • A külföldre fizetett kamatok értéke 2008-2009-ben jelentősen nőtt, ami részben a külső adósság emelkedéséhez, részben a kockázati felárak, és így a hazai kamatok válság utáni emelkedéséhez volt köthető. Azonban a válságot követően a külső adósság - részben a lakossági megtakarítás emelkedésének, részben a jegybanki és kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - jelentős mérséklődését, illetve a kedvező gazdasági folyamatok mellett a hozamok konszolidálódását figyelhettük meg. A nettó külső adósság és a kamatok mérséklődésével összhangban 2019-ben a külföldi kamatfizetés is historikus mélypontjára süllyedt, mely szintén hozzájárult a GDP-GNI rés mérséklődéséhez.
  • A rés szűkülésében az is szerepet játszott, hogy 2009-től kezdve nőtt az átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók létszáma, és így a külföldről származó munkajövedelmek értéke is, ugyanakkor az elmúlt években enyhe mérséklődést tapasztalhattunk.
  • Az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozásunk óta az EU-transzferekből származó, folyó viszonzatlan átutalások is stabilan javították a hazai GNI-t, azonban szerepük 2019-re - a nominálisan nagyjából stabil transzfer mellett emelkedő GDP-t figyelembe véve - enyhén csökkent.

A régióban Magyarországon csökkent leginkább a nettó jövedelemkiáramlás

Az EU-ban a GNI értéke jellemzően az unióhoz később csatlakozó országok esetében marad el a GDP-től. Ezzel ellentétben a nagyobb külföldi befektetésekkel rendelkező fejlett országokban a GNI értéke meghaladja a GDP-t. A bruttó nemzeti jövedelem a legnagyobb mértékben (a GDP 2-3 százalékával) Németországban, Dániában, valamint Svédországban haladja meg a bruttó hazai termék értékét.

Ezzel szemben az alacsonyabb egy főre eső GDP-vel rendelkező, az 1990-es éveket tőkeszegényebb állapotban megkezdő országokban - ide tartoznak a régiós országok is - a beáramlott jelentős mértékű működőtőke-állományhoz kapcsolódó negatív profitegyenleg miatt a GNI értéke elmarad a GDP nagyságától. Végül érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb negatív rést mutató országokban (Luxemburg, Írország és Málta) az eltérés vélhetően főként az ott működő, vagy adóoptimalizálás miatt oda bejelentett nemzetközi nagyvállalatok jelenlétének köszönhető.

A régió országai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a nettó jövedelemkiáramlás az elmúlt esztendőkben. Ebben átmenetileg a külföldi vállalatok jövedelmének csökkenése játszott nagy szerepet, míg a külföldre fizetett kamatok csökkenése tartósan kedvezőbb helyzetet eredményez. Az elmúlt években tapasztalt csökkenéssel a magyar GDP-GNI eltérés regionális összehasonlításban a 2008-as válság előtti kiugró szintről 2019-re átlagos szintre mérséklődött.

Magyarországgal ellentétben 2019 során a részesedésekhez kapcsolódó jövedelem-kiáramlás Csehországban és Szlovákiában is bővült, míg Lengyelországban nem változott. Így a cseh és lengyel GDP-GNI rés mértéke már érdemben nagyobb, mint Magyarországon.

Érdemes megjegyezni, hogy Lengyelországban a külföldi munkajövedelmek egyenlege - vélhetően a jelentős mennyiségű külföldi vendégmunkás alkalmazásának, illetve a külföldön dolgozók esetleges hazaáramlásának hatására - az utóbbi években már negatívba fordult. A GDP-GNI rés hazai értéke 2019-re megközelítette Szlovákia 2,1 százalékos mutatóját, míg Romániában - a külföldi befektetések igen alacsony szintje miatti kisebb külföldi vállalati nyereségnek köszönhetően - ez a mutató még alacsonyabb értéket jelez.

Konklúzió

Összességében a hazai termelésből származó jövedelem egyre nagyobb része marad Magyarországon, és a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően hazánk esetében fokozatosan szűkül a GDP-GNI rés. A mutató 2019-ben historikusan alacsony szintre, a GDP 3 százaléka alá csökkent.

Regionális összevetésben Magyarországon a bruttó hazai termék és bruttó nemzeti jövedelem közti eltérés a válság előtti kiemelkedő szintről 2019-re átlagos szintre mérséklődött. Ez a folyamat arra vezethető vissza, hogy a régió országai közül - részben a külső adósság többi országhoz képest kiemelkedő mértékű csökkenéséhez köthetően - hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a nettó jövedelemkiáramlás. A GDP és GNI eltérésének mérséklődéséhez az utóbbi években a nem rezidens vállalatok profitegyenlegének kisebb hiánya is hozzájárult, amit a hazai vállalatok erőteljesebb külföldi megjelenése tovább támogathat, miközben a külföldre fizetett kamatok mérséklődése tartósan kedvezőbb helyzetet eredményez.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.