Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyarországi átlagkereset jelenleg nettó 139 700 forint, a táppénz napi összege az új szabályozás alapján legfeljebb körülbelül 5000 forint. A KSH legfrissebb adatai ugyan akkor azt mutatják, hogy a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 53 százalékának jelenleg nincs munkahelye, ebből 32 százalékuknak azért, mert a gyermek mellett nem tudják, vagy nem akarják vállalni a munkával járó kötelezettségeket.

A Medián felméréséből kiderült, hogy a 13 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező szülőknek egy-egy alkalommal átlagosan 7-8 ezer forintjába kerül gyermekük betegsége, de minden tizedik család esetében ezek a kiadások a 20 ezer forintot is meghaladják.

Az aktív munkavállaló, gyermekükkel otthon maradni kényszerülő édesanyák évente átlagosan két hetet maradnak ki a munkából gyermekük betegsége miatt. Ilyenkor viszont a legnagyobb problémát az jelenti nekik, hogy a gyógyszerkiadások mellett - a ma érvényes szabályozás szerint - évente átlagosan 30 ezer forint fizetéstől is elesnek.

A foglalkoztatottsági statisztikák alapján a beteg gyermek ellátásának munkahelyi következményei az anyák felét érinti, ráadásul közülük minden negyedik attól tart, hogy a gyakori hiányzások miatt veszélybe kerül az állása is.

A megkérdezett szülők háromnegyede prevenció-párti, szerintük a gyerekbetegségeket érdemesebb megelőzni, mint gyógyítani. A szülők alapvetően ismerik a lehetőségeket, 8-ból 10-en állítják, hogy foglalkoznak is a kérdéssel: háromnegyedük vitaminkészítményekkel, kiegyensúlyozott étrenddel és kötelező védőoltásokkal tesz gyermeke egészségének megőrzéséért.

A felmérés szerint a magyar szülők bíznak a betegségmegelőzés eszközeiben, ugyanakkor a többség számára az egészséges táplálkozás, a vitaminkészítmények, vagy a jó gyógyszerek már csak takarékoskodással, fontos dolgokról való lemondással engedhetőek meg.

Bár az öt legtöbbet említett megbetegedés (megfázás, torokgyulladás, influenza, hasmenéses/hányásos betegség, bárányhimlő) közül három ajánlott védőoltásokkal megelőzhető lenne, ezek az eszközök igen költségesek. A szülök többségét kitevő alacsony jövedelműek, a legfeljebb szakmunkás végzettségűek, és a városban vagy falun élő családok közel fele egyáltalán nem, vagy csak a fontos dolgok rovására tudja kigazdálkodni gyermekének az ajánlott, térítéses védőoltások árát.

A felmérés szerint azonban ezeket az anyák négyötöde beadatná gyerekének, de közülük minden negyedik csak akkor, ha teljesen ingyenes lenne, és további minden harmadik legfeljebb ötezer forintot tudna fizetni érte.

Bár helyi szinten (önkormányzatok vagy házi gyermekorvosok által) léteznek kezdeményezések az esélyegyenlőségi szakadék áthidalására, azonban a szakértők egyetértettek abban, hogy ezen kezdeményezések élére a mindenkori kormányzatnak kellene állnia.

Mészner Zsófia, az OGYEI főigazgatója ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozta: a gyermekek egészsége nem függhet a szülők anyagi helyzetétől, a prevenció területén is szükség van az esélyegyenlőség megteremtésére. A jövő generációjának egészségére költött minden forint megtérül, ám a megelőző programok finanszírozása egyelőre nem teljesen megoldott Magyarországon.