Egyre nagyobb a feszülés - Mindenki a kormányra vár

A munkanélküliségi ráta 2017-ben átlagosan 4,2 százalékos volt. Piaci vélemények szerint a mutató idén már csak kis mértékben javulhat, inkább szerkezeti változásokra lenne szükség.
Domokos László, 2018. január 30. kedd, 10:34

A magyarországi munkanélküliségi ráta a múlt év utolsó negyedében 3,8 százalékos volt, így 2017-ben átlagosan 4,2 százalékot tett ki, az éves ráta pedig rekordalacsony szintet jelent tízéves távlatban.

A mostani rekordok nem jelentenek meglepetést. Már tavaly látszott, hogy az adatok kedvezőek, ma már lényegében teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk - kommentálta a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője, aki idén 3,6-3,8 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátával számol.

A munkaerőpiacon ugyanakkor továbbra is látszik, hogy szerkezeti változás kellene, mert a mostani helyzet nem segíti a gazdasági növekedést. A megoldást többek között az oktatás jelentheti, mégpedig úgy, hogy a közfoglalkoztatottak olyan szakképzést kapjanak, amelyre az elsődleges munkaerőpiacon van igény. Továbbra is problémát jelent a túl nagyra nőtt állami szféra és az ahhoz kapcsolódó bürokrácia, ennek leépítését is mielőbb meg kellene kezdeni. Szintén kedvező lenne, ha a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb szerepet kapna, mert ez az inaktívaknak lehetőséget biztosítana arra, hogy belépjenek a munkaerőpiacra - véli Németh.

A foglalkoztatottak száma bár elmaradt az előző három havi adattól, így is majdnem elérte a 4 millió 400 ezer főt. A létszámbővülés továbbra is kedvező szerkezetű, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88,4 ezer fővel növekedett, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen 52 ezer fővel csökkent - állapította meg Virovácz Péter és Siket Bence, az ING Bank Zrt. elemzője.

Várakozásuk szerint idén tovább javulhat a munkaerőpiac helyzete, azonban a kínálati oldal szűkössége miatt már nem ilyen erős dinamikával. Ennek oka a zsugorodó potenciális munkaerő tartalék és a kereslet-kínálat földrajzi és képzettségi eltérései, így a munkanélküliségi ráta 2018 végére már csak újabb 0,3 százalékponttal mérséklődhet.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaságban továbbra is csaknem 600 ezer fős a munkaerő-tartalék a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek miatt - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. E csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében - tette hozzá a szakértő.

Egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez. Várakozása szerint a foglalkoztatottak száma a nyári hónapok elején átlépi a 4,5 millió főt - a rendszerváltás óta először. A munkanélküliségi ráta pedig 2018-ban átlagosan 3,9 százalék lehet.

A munkaerőpiac feszességét jelzi az 59,8 százalékos foglalkoztatási ráta, valamint a 62,1 százalékos aktivitási arány is, hiszen mindkettő historikusan csúcson maradt- fogalmazott Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A jelek szerint a magyar munkapiac 2017-ben elérte a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotot. Emiatt idén már csak korlátozott mértékben tud tovább csökkenni a munkanélküliségi ráta, a 2018-ra vonatkozó becslése 3,9 százalék.

Fotó forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

mandokilaci, 2018.01.30 14:20

Automatizáció, közalkalmazottak versenyszférába " terelése " vállalkozok " megrostálása " ( fele nem végez semmi érdemlegeset csak a markát tartja ) cigányságot nem segélyezni .Valamint a Parlamentbe SZAKJOGÁSZOKAT akik Magyarország érdekeit tekintik elsődlegesnek és ne ülhessen közöttük KETTŐS identitású vagy kettős állampolgárságú !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html