Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Jövőre a gazdasági növekedés erőteljesebben támaszkodhat a belső forrásokra - így a lakossági fogyasztás bővülésére -, ám ennek ellenére a bővülés továbbra is erőteljesen függ az uniós konjunktúrától.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint reális a kormány azon várakozása, hogy a gazdasági növekedés az idei 0,9 százalékról a következő években 3 százalék körüli szintre emelkedik - olvasható a 2011-es büdzséhez benyújtott elemzésben.

A munkapiacon a gazdaság fellendülésével fokozatosan emelkedik a munkaerő-kereslet és a foglalkoztatottak létszáma; a reálbérek növekedése várhatóan elmarad a termelékenység növekedésétől. Az adóváltoztatások elsősorban a munkaintenzitás emelkedését okozzák, a foglalkoztatottságbővítő hatás négy év alatt mintegy 0,5 százalékra (mintegy 15 ezer főre) tehető.

A költségvetés fekete doboza

Ugyanakkor a törvényjavaslat nem mutatja be kellő részletességgel, hogy a kormány makrogazdasági feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok, ami jelentősen korlátozza az átláthatóságot - olvasható a jelentésben. Az úgynevezett belső költségvetési tételek - amelyek között a felülről nyitott előirányzatok köre érdemben szűkült - tervezése összességében óvatosnak mondható, de nem tartalmaznak olyan érdemi kiadáscsökkenést, amelynek jövőbeli strukturális átalakítás lenne az alapja.

Ennek példája lehet a MÁV-csoport finanszírozása, amely a tervek szerint jó közelítéssel annyi költségvetési támogatást tesz ki 2011-ben, mint amennyit - akár közvetlen támogatásként, akár feltőkésítés, akár hitelátvállalás, akár más formában - az elmúlt 10 év alatt 2010. évi reálértéken évente átlagosan megkapott.

A 2010-re vonatkozó eredeti tervszámokhoz viszonyítva - ha a költségvetési előirányzatokat összehasonlító szerkezetbe rendezzük - jól érzékelhető, hogy mind a költségvetési intézmények finanszírozásában, mind a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásában, mind számos egyéb soron a forrásbővülés mértéke meghaladja az előrejelzett inflációt.

A költségvetés finanszírozása szempontjából 2011-ben fontos, de a törvényjavaslatban nem jelzett kérdés a magánnyugdíj-pénztári tagoktól átvett, nagyrészt értékpapírban tartott vagyon készpénzzé konvertálása, amelyből költségvetési kiadások fedezhetők. Amennyiben nem lesz elegendő átlépő a magánnyugdíjpénztári rendszerből a tisztán állami nyugdíjalapba - akkor veszélybe kerülhet az a 529 milliárd forintnyi bevétel, amit ebből a forrásból remél a kormány - akkor a 2011-es büdzsé nem felel meg a reáladósság szabálynak - olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében.