Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásokban a Magyar Államkincstár és az ügyfelek közötti személyes kontaktus lehető legkisebb mértékre csökkentése érdekében, a kifizető ügynökség által működtetett elektronikus felületen mostantól bármely irat elektronikus másolatban is benyújtható, amennyiben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik.

Az elektronikus benyújtás lehetősége a meghatalmazással kapcsolatos iratokra is kiterjed. A támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bármely munkavállalója eljárhat, emellett az ügyfél által kezdeményezett egységes kérelem benyújtását a kamarai meghatalmazott az ügyfél jelenléte nélkül is lefolytathatja.

A sertés, illetve koca állatjóléti támogatások kapcsán olyan eljárási könnyítés született, amely szerint a kifizetési kérelmeket a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének munkavállalója is benyújthatja elektronikusan a kincstár részére.

A kormány rendelete segítséget nyújt azon őstermelőknek is, akik a veszélyhelyzet miatt március 20-ig már nem tudták kérelmezni a hatályos igazolványukhoz tartozó értékesítési betétlapot. A könnyítés értelmében, ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kérelmezi az őstermelő a betétlapot, az az adóév első napjától hatályos lesz. A NAK-nál az őstermelői igazolványok ügyintézése folyamatos, de a megváltozott helyzetre való tekintettel arra kérik az igénylőket, hogy a gazdálkodó telefonos időpontfoglalás nélkül ne menjen be az irodába. A gazdálkodók a kamara központi ügyfélszolgálatánál is érdeklődhetnek az ingyenesen hívható 06-80/900-365 számon vagy az [email protected] címen a falugazdászok elérhetőségéről.

További fontos segítség a gazdálkodóknak, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, ezzel párhuzamosan pedig az Agrárminisztérium kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését a jelenlegi időjárási helyzetre való tekintettel.

Mintegy 12 ezer erdőgazdálkodó, és 400 ezer hektár magánerdő tulajdonos számára jelent könnyebbséget, hogy a vészhelyzet utáni időre elhalasztják az eredetileg májusban lejáró erdőgazdálkodási megbízási szerződések újbóli megkötését. Így a szerződések, és az erdőgazdálkodói jogviszony a vészhelyzet idejére fennmarad. A magántulajdonban lévő erdőterületek mintegy felére jellemző a megbízásos gazdálkodási jogviszony, ahol az új intézkedések eredményeként a vészhelyzetben is fenntartható a gazdálkodás folyamatossága.

Szintén jelentős segítséget jelent az erdőgazdálkodóknak, hogy az eredetileg április 15-én lejáró, úgynevezett pótlási kötelezettség határideje egy évvel meghosszabbodik. Az erdőtörvény értelmében ugyanis Magyarországon minden erdőgazdálkodó köteles a fakitermelések után új erdőt létesíteni. Az erdőfelújítások közel 60 százaléka természetes úton, a helyben kikelő facsemeték segítségével történik, amelyek hiánya esetén a gazdálkodó mesterséges pótlásra köteles. Mivel ez a munkafolyamat jelentős kézimunka igényű, elvégzése a jelenlegi veszélyhelyzetben a gazdálkodótól független ok miatt meghiúsulhat, ezért döntött a kormány a határidő egy évvel történő meghosszabbításáról.