A 2014-es önkormányzati választások előtt a szóban forgó önkormányzat 1 forintért adta el egy kft.-nek a 778 négyzetméteres  kivett közút és épület megnevezésű ingatlant - így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent jogeset.

Az ügylet szépséghibája volt, hogy a vevő cég egyik tulajdonosa és ügyvezetője a polgármester volt. Az új polgármester által irányított önkormányzat a bíróságtól kérte a szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Az érvei között szerepelt az, hogy a szerződés jogszabályba és a jó erkölcsbe is ütközik. Az ingatlan az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó közút, így forgalomképtelen. A szerződés megkötésekor a polgármester azonos volt a vevő cég tulajdonosával és ügyvezetőjével így a szerződés az önkormányzatra nézve kizárólag hátrányokkal járt.

Kapcsolódó

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felek közt létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. A nemzeti vagyonról 2011-ben hozott törvény szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon körébe tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik és azok - a jogszabályban megjelölt kivételektől eltekintve - nem idegeníthetők el. A perbeli szerződéssel elidegenített földdarab az ingatlan-nyilvántartásban közút, az önkormányzat kizárólagos tulajdona, így forgalomképtelen és nem volt elidegeníthető.

A volt polgármester ez utóbbi megállapítással nem értett egyet és a cége nevében fellebbezett, de a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai alapján - helyben hagyta. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor felhívta a vevőt annak bizonyítására, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival szembeni állítását bizonyítsa. Miután ilyen bizonyítékot nem mutatott fel, a bizonyítatlanság jogkövetkezményei őt terhelik, tehát az ingatlan forgalomképtelen volt.

A vevő a jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától, de ott is elveszítette a pert. A legfőbb bírói fórum szerint ha valamilyen jogot vagy tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

A perbeli esetben a közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlan közút (és egyéb épület) volt, amely az önkormányzat el nem idegeníthető, kizárólagos tulajdonát jelentette. A jogszabály nem ismerete nem mentesíti a feleket az abban foglaltak betartásának kötelezettsége alól, így közömbös, hogy az önkormányzat vagy a vevő cég a szerződés megkötésekor tudott-e a vagyontárgy nemzeti vagyonba tartozásáról. Tekintettel azonban arra, hogy a szerződés megkötésekor az önkormányzat képviselője - polgármestere - a vevő cég társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója volt, a saját mulasztásra történt hivatkozás alapjaiban aggályos, rosszhiszemű és semmilyen módon nem értékelhető az ő javára - érvelt a Kúria.