Elbuktak a javaslatok, indul az automatikus kiadáscsökkentés

Nem csupán egymással folytatja a süketek párbeszédét az amerikai politikai elit két pártja a súlyos következményekkel járó automatikus kiadáscsökkentések felülírásának lehetőségeiről, de még azokat sem hallják meg, akik arra figyelmeztetnek, hogy a lefaragás a várttal szemben nem csökkenteni, hanem növelni fogja a költségvetési hiányt. A szenátusban mind a demokrata, mind a republikánus javaslat elbukott, így indul az automatikus kiadáscsökkentés.
Komócsin Sándor, Szabó Zsuzsanna, 2013. március 1. péntek, 00:44
Fotó: Napi.hu

Csütörtökön elbukott a szenátusban az automatikus kiadáscsökkentések (sequester) helyettesítésére tett republikánus és demokrata javaslat is, így március 1-től életbe lép a 85 milliárd dolláros kiadáscsökkentő program. Bár egyik oldal szenátorai sem számoltak azzal, hogy átmenne a javaslatuk, mégis ezek voltak az utolsó kétségbeesett jogalkotási kísérletek arra, hogy a sequestert ésszerűbb intézkedésekkel helyettesítsék.

A demokraták az évi egymillió dollár feletti jövedelmeket adóztatnák meg és megszüntetnék az olajvállalatok adókedvezményeit, a republikánusok viszont hallani sem akarnak az adók további növeléséről − mármint a Bush elnök idején adott adókedvezményekhez képest, amelyek az iraki háború csillagászati költségével együtt mínuszba küldték a szufficites költségvetést. Ehelyett inkább Barack Obama elnöknek adnának nagyobb mozgásteret arra, hogy eldöntse, honnan vágna.

A szükséges 60 szavazattal szemben a republikánus javaslat 38, a demokrata 51 igen szavazatot kapott, ami most azt jelenti, hogy elindul az automatikus kiadáscsökkentés. Ez azonban pénteken nem egyszerre lép életbe, hanem a 2013-as pénzügyi évben szeptember 30-ig bezárólag fokozatosan, és 9 év alatt mintegy ezer milliárd dollárral csökkenti az amerikai kiadásokat.

Nagy vesztesek
Gazdaság
  • 0,6 százalékponttal csökkenhet a GDP bővülése 2013-ban
  • 6 milliárd dollár adóbevétel esik ki
  • 1 millió munkahely veszhet el a következő két évben
Közegészségügy
  • 2,1 ezerrel kevesebb élelmiszer-ellenőrzés lesz
  • 373 ezer mentális betegségben szenvedő ember ellátása megszűnik
  • 424 ezerrel kevesebb támogatott HIV-tesztet tudnak elvégezni
  • 600 ezer kiskeresetű nő és gyerek kiesik a mezőgazdasági tárca élelmiszerprogramjából
  • 4 millióval kevesebb melegétel-segély jut az időseknek
Oktatás
  • 70 ezerrel kevesebb szegény gyereken segíthet a Head Start oktatási program
  • 10 ezer tanári állás forrása szűnik meg
  • 90 millió dollár közoktatási támogatást veszít Kalifornia
  • Honvédelem, biztonság
  • 90 ezer polgári alkalmazottat küldhetnek kényszerszabadságra
  • 146 millió dollárral csökken az alaptevékenységek finanszírozása
  • 8 millió dollárt veszít a légierő
  • 600 millió dollárral zsugorodik a légügyi hatóság (FAA) költségvetése

A figyelem így most a Fehér Házra terelődik, ahol pénteken délelőtt találkozik Barack Obama amerikai elnök, illetve a kongresszus két házának vezetője, hogy új egyeztetési sorozatot kezdjenek a mától élő automatikus kiadáscsökkentéseket (sequester) helyettesítő ésszerűbb intézkedésekről. A kompromisszumnak viszont egyelőre a körvonala sem látszik.

Egyedül abban reménykedhetnek a politikusok, hogy van még idejük kitalálni valamit, mivel − az eredetileg, másfél éve éppen a megegyezés kierőszakolásának céljából kitalált − sequester következményei több hónapra elnyújtva kezdik majd éreztetni hatásukat. A közalkalmazottak egy része mindenesetre a napokban megkapja az értesítést, amely szerint a törvényben biztosított 30 napos felkészülési idő után kényszerszabadságra küldhetik.

Nem hallgattak a figyelmeztetésre

A politikai elit süket maradt azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a durva kiadáscsökkentések a szándékolttal ellentétes hatást érhetnek el. Ben Bernanke, a Fed elnöke attól tart, hogy a gazdaság oly mértékben lefékeződhet, hogy a költségvetési hiány nem csökkenni, hanem nőni fog. Az ok egyszerű: a lassúbb GDP-bővülés miatt visszaesnek az adóbevételek, miközben az elbocsátások miatt nőnek a munkanélküli-segélyre, illetve szociális támogatásokra fordított összegek. A Goldman Sachs elemzéséből az is kiderül, hogy hosszabb távon sem várható semmi jó ezektől a kiadáscsökkentésektől, ugyanis olyan szabadon elkölthető állami kiadásokat kurtít meg, amelyek csak kisebb részben járulnak hozzá a deficithez. A szociális ellátó rendszereket, ezen belül az állami egészségügyi szolgáltatást (Medicare) nem érintik, pedig szakértők szerint a lakosság elöregedése miatt éppen az utóbbi az, amelynek költségei az egekbe szökhetnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2013.03.02 08:08

Végre, világos, hogy ez a kormányzati pazarlás nem mehetett tovább.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2013.03.01 12:35

@troll: Egy jó nagy bankadó ,meg tranzakciós adó ,meg spekuláns adó kihozná őket ,de ez unortodox lenne ....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.03.01 12:32

az usa erősen negatív reálkamatot fizet az államadósságra, 0,25%-ot, miközben 2-3% az infláció plusz 2,4 % a gdp növekedés.

tehát a gdp arányos amerikai államadósság évi 4-5%-al magától csökken.

az is fontos, hogy az usa államadósság kb 70%-a belföldi forrásból származik, tehát a törlesztés is az országban marad , ott lesz elköltve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2013.03.01 12:25

@troll: ..tehát nem jöttek ki még a válságból...,nem is fognak...17 000 milliárd dollár adósságot soha nem fizetnek vissza ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.03.01 12:21

az usa-ban sajátos a helyzet, a közvetlen választott elnök által kinevezett adminisztráció (kormány) demokrata, a kongresszus (parlament) pedig republikánus többségű .

a demokraták költekezni ,adót emelni akarnak, a republikánusok viszont ezt nem szavazzák meg, ők kiadáscsökkentést szeretnének.

emiatt van költségvetési patthelyzet, nem arról van szó, hogy maga az usa lenne válságban.

egyébként mivel a kormányt ott nem a parlament választja, rendszeresen előfordul ilyen helyzet , de az amerikai politika nagyon kompromisszumképes, a végén mindig meg szoktak egyezni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html