A 2011-es expanziót jövőre nagy restrikció követi, ez lesz a rendszerváltás óta a negyedik - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a cég mai, Újratervezés című konferenciáján. A 2012-re tervezett restrikció méretében hasonló az előző három nagy megszorításhoz, a GDP 4 százaléka körüli, vagyis egy hónap kiadást kell törölni. Hozzátette: a folyamat gyorsul, hiszen a Bokros-csomag után még egy évtized kellett következő nagy restrikcióhoz (a Gyurcsány-kormány idején), azóta viszont háromévente jön az újabb, előbb a Bajnai-, majd az Orbán-kormány alatt.

A 2012-es megszorítás leginkább a 2006-osra hasonlít, hiszen a másik kettőnél a csomag kiváltója egy külső esemény, a GDP visszaesése volt. Ehhez képest a hat évvel ezelőtti és az előttünk álló "csomag" is egy expanziós költségvetési politikát vált fel restrikcióssal. A Gyurcsány-csomaggal összehasonlítva strukturálisan kísérteties a hasonlóság, mindkét esetben az adóközpontosítás a döntő elem - húzta alá Akar László.

Kapcsolódó

Miért romlott el a kiigazítás? - tette fel a kérdést a szakember, aki válaszok sorát is prezentálta. Szerinte a kudarc oka volt az, hogy

  • a reformok, átszervezések előkészítése, megvalósítása nem halad megfelelően,
  • a Széll Kálmán terv eleve féloldalas, a transzferekre koncentrál, továbbá optimista az elérhető megtakarítások tekintetében,
  • az intézményi reformokra vonatkozó, részletes koncepció nem látszik, ezért 2012-re ezekből a reformokból kevés megtakarítás várható,
  • a rokkantnyugdíjak átalakításától várt megtakarítás irreális,
  • a közmunka-rendszer átalakítása nem számolt a Munkaerőpiaci Alap 70 milliárdos többletkiadásával,
  • a közlekedési vállalatoknál nem történt semmi érdemi változtatás,
  • 2013-tól mégsem lesz elektronikus útdíj, ami 100 milliárdos kiesést jelent,
  • a gazdasági növekedési kilátások egyre romlanak, ami részben globális folyamat, de ludas a magyar gazdaságpolitika is.

A megszorítások - amelyek leginkább a lakosságot érintik, bár a kormány igyekszik részben átterhelni a hatásokat az üzleti szférára -, a kereslet és a fogyasztás csökkentésén keresztül recesszióba fordítják a gazdaságot, bár az uniós források javítanak majd a képen - fogalmazott a szakértő.

Akar szerint kulcskérdés, hogy miként érhető el 2013-ban a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. A szakember úgy véli, ehhez a következő lépésekre van szükség:

  • az adórendszer változtatása - egy második szja-kulcs bevezetése, az értékesebb ingatlanok adóztatása, környezetvédelmi adók erősítése, a különadók kivezetése;
  • valódi intézményi reformok, amelyek szakmailag jobb és olcsóbb működést is eredményeznek (az önkormányzati fenntartású intézmények állami átvétele ugyanakkor növeli a költségeket);
  • a költségvetési döntéselőkészítés normalizálása, legyenek szakmai viták és kiérlelt javaslatok kerüljenek a parlament elé.

Ha sikerülne hiteles költségvetési és gazdaságpolitikát megvalósítani, az levinné a piaci kamatokat és a devizaárfolyamokat is, ami komoly kiadás- és adósságállomány-csökkenést hozna, vagyis kevesebb fájdalmas megszorításra volna szükség - összegezte a tennivalókat Akar László.