Nem sokkal korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt közölte, hogy szerda délután európai elismerést kaphat a magyar gazdaságpolitika. Az Európai Bizottság ma délután kettőkor jelenti be, hogy mely tagállamok esetében javasolja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.

Az edp-ből való kikerülés elsősorban politikailag volt fontos a magyar kormánynak, hiszen ezt Brüsszellel szembeni győzelemként tudja aposztrofálni, továbbá bővülhet a kormány mozgástere, miután így már nem fenyegetik Magyarországot szankciók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország esetében a bizottság nem tartana a választások miatti költekezések kockázatától. Orbán a Népszabadság információi szerint januárban garanciát adott Barrosónak arra, hogy nem lesz választási költségvetés. Ugyanakkor az valamelyest kötheti a magyar kormány kezét, hogy az edp-eljárásba akár fél éven belül vissza is kerülhet az ország.

Kérdés azonban, hogy a kedvező döntés után mivel magyarázza majd a kormány reklámadó kivetését és a kedden bejelentett miniszterelnökségi elbocsátásokat - ezeket ugyanis a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerüléssel indokolta a törvényalkotó, miközben a reklámadó például nem szerepelt a bizottság tavaszi prognozisát követően bejelentett Varga-csomagban, a Miniszterelnökség pedig közel 700 millió forintot kapott dologi kiadásokra a zárolások bejelentését követően.

Londoni elemzők a bejelentés előtt valószínűsítették, hogy hazánk kikerül az edp-ből, de ezt megelőzően már pénteken kiszivárogtatta a bizottság is, hogy vélhetően kedvező döntés születik. Hazai elemzők jelentős devizapiaci hatást nem vártak, bár egyes vélemények fordulatra számítottak az euró/forint árfolyamában, de nem az edp miatt - hiszen azt már elemzők szerint beárazta a piac -, hanem, mert az elmúlt napok, hetek erősödése után egy profitrealizálás jöhet.

Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. Az elhúzódó eljárás eredményeként az Ecofin tavaly a Magyarországnak járó kohéziós források egy részének felfüggesztését javasolta. A költségvetési egyenlegjavító intézkedések hatására végül a tanács a felfüggesztés eltörlése mellett döntött. A kormány ezután intézkedéscsomaggal válaszolt arra a brüsszeli prognózisra, amely szerint sem idén, sem jövőre nem süllyed GDP-arányosan 3 százalék alá az államháztartási hiány, majd ezt a háromlépcsős pakkot a számításaink szerint tízmilliárd forintnál kevesebb bevételt ígérő reklámadóval fejelték meg, amit alapvetően a két országos kereskedelmi tévécsatornának kellene befizetnie.

Jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül 20 ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. Arról, hogy Brüsszel vajon kettős mércét alkalmazott-e a tagországokkal szemben, korábbi elemzésünk itt olvasható.