A Duna-stratégia kapcsán a két kormánypárti frakció úgy döntött semmilyen formában nem támogatja a duzzasztást, vízierőművek építését, illetve a hajózhatóság évi 241 napos időtartamának meghosszabbítását - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, a Fidesz és a KDNP háromnapos frakcióülésén történteket ismertette Lázár János és Szijjártó Péter.

A megújuló energia cselekvési terve a vízenergia területén 2020-ig 16-17 megawatt energia telepítését tartja reálisnak, elsősorban öt megawatt teljesítmény alatti, törpe vízerőművek formájában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői egy korábbi kiadványban úgy fogalmaztak, Magyarországon a vízerőművek lennének a legalkalmasabb eszközei az áram előállításának. Magyarország ugyan nem gazdag vízenergiában, azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése, 150-170 megawatt villamos teljesítménnyel.

Az erőművek a folyót is hajózhatóbbá tennék, a vízlépcsők segítenék a dunai hőerőmű, valamint fedeznék a paksi atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú friss vízből, de javítanának az árvízvédelmi helyzeten is - írták a szerzők.

Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkára lapunknak korábban úgy fogalmazott: a vízenergia megítélésében eltér a tudományos és a politikai megközelítés: Magyarországon jelentős társadalmi ellenállás tapasztalható a nagy vízerőművekkel szemben (Bős-Nagymaros "élménye" miatt). Olajos szerint a kormánynak nem érdeke, hogy a megújuló energia területére konfliktusokat vigyen be, több olyan szegmens is van, amely "nyer-nyer" helyzetet teremtve teszi lehetővé az előrehaladást. Éppen ezért a vízenergia nem elsősorban az energiatermelés, sokkal inkább az árvízvédelem és a fejlesztéspolitika szempontjából lehet érdekes. Olajos szerint ez elsősorban völgyzáró gátak létesítését jelentheti, olyan - elsősorban észak-magyarországi - kisebb vízfolyásokon, amelyek az éghajlatváltozás miatt időnként folyókká duzzadnak, településeket mosnak el.

Bár kormányhatározat tiltja, hogy a Duna magyarországi szakaszán vízlépcső épüljön, a folyószabályozás szükségességéről szóló vitában a hajózási szakma vízlépcsőpárti, a zöldek szerint azonban alternatívaként a vasúti szállítás fejlesztésének lehetőségét is meg kellene vizsgálni. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke korábban a Napinak úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a megfelelő vízmennyiséget biztosítani lehessen a hajózás számára, legalább két-három vízlépcsőre, valamint a Duna-Tisza-csatorna megépítésére lenne szükség. A Magyar Energia Hivatal tavaly szeptemberi jelentése szerint az öt megawattnál kisebb teljesítményű vízi erőművek árameladásai 0,5 százalékkal voltak magasabbak a 2010-es első félévben, a nagyobb egységek értékesítése azonban felével esett vissza.