Öt éve nem volt ilyen a magyar gazdaságban - mit lép az MNB?

Bár januárban 2,7 százalékon stagnált a magyar infláció, a maginfáció 3,2 százalékos mértéke öt éve nem látott magas értéket jelent. Egyre biztosabb, hogy a következő hónapokban lépni kényszerül az MNB - vélik a piaci elemzők.
Domokos László, 2019. február 12. kedd, 12:31
Fotó: Shutterstock

A fogyasztói árak éves alapon átlagosan 2,7 százalékkal nőttek januárban, enyhén alulmúlva az elemzői várakozásokat - kommentálta KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Egyrészt jelentősen, éves alapon 3 százalékkal esett az üzemanyagok ára, ami önmagában közel 0,3 százalékponttal módosította volna lefelé a fő inflációs mutatót. Ezzel szemben ugyanakkor jelentősen emelkedett a szeszes italok és dohányáruk inflációja, elsősorban az adóemelések következtében, ami 0,16 százalékponttal emelte az inflációs mutatót. Szintén az infláció erősödését segítette volna önmagában a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek árváltozása. Előbbi termékkör esetében 2016 óta nem mértek ilyen erős árváltozást. A szolgáltatások inflációja is tovább erősödött, megközelítve a 3 százalékot, amire öt éve nem volt példa.

Így nem meglepő, hogy a volatilis tételektől megtisztított inflációs mutató, a maginfláció is ötéves csúcsra, 3,2 százalékra ugrott, 0,4 százalékpontot emelkedve decemberhez képest. Ezzel a mutató az MNB inflációs célja felett jár, vagyis nagyon közel kerültünk a kamatemeléshez, ami 2011 után az első ilyen jellegű lépés lenne a jegybanktól - fogalmazott az elemző. Mivel várhatóan a maginfláció a következő hónapokban tovább nő, éves átlagban pedig eléri a 3,6 százalékot, az MNB
Januárban 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, az év során pedig a maginfláció és a jegybank által figyelt alapinflációs mutatók alakulása lesz kulcskérdés.

A magyar jegybankárok a legutóbbi, januári kamatdöntő ülés után figyelmeztettek arra, hogy az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal. Azaz az inflációs kockázatok erősödtek - mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Várakozása szerint 2019 első negyedében a fő inflációs mutató gyorsulhat, márciusig elérheti 3 százalékos szintet, összességében 2019-ben pedig a mostani kilátások alapján 2,8 százalékos éves átlagos infláció várható. A bérek gyors növekedése egyre jobban begyűrűzik a maginflációba. A jegybank által figyelt alapmutatók is gyorsultak januárban, az indirekt adóktól szűrt maginfláció elérte a 3 százalékot és ez is azt erősíti, hogy a jegybank elérte az inflációs célját. Ugyanakkor valószínűleg a jegybank még további adatokat látna arról, hogy a fogyasztói árindex tartósan a cél körül marad, ezért még néhány hónapig a kivárás jellemezheti a jegybanki politikát.

Az MNB által publikált adószűrt maginfláció emelkedése moderáltabb volt, s az MNB által kiemelten figyelt mutató "csak" 3 százalékon állt januárban éves szinten a decemberi 2,9 százalék után, lényegében összhangban a várttal. Ugyanakkor az, hogy az adószűrt maginflációs mutató is elérte a 3 százalék-ot, mindenképpen arra utal, hogy a vártnak megfelelően az idén elindulhat a monetáris politika normalizálásának folyamata - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője.

Várakozása szerint a teljes inflációs mutató a következő hónapokban nő és márciusra ismét meghaladja a 3 százalékot éves szinten. Ez után azonban a bázishatás lassulást sugall, és az év nagy részében kicsivel 3 százalék alatt maradhat. A a monetáris politika normalizálásának kérdése ismét napirendre kerülhet, és az első ez irányba tett lépések 2019 második negyedévében megtörténhetnek. Ezzel együtt a normalizáció lassú és elnyújtott lesz, a bankközi kamatlábak az év vége előtt aligha érik el a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjét.

Idén az éves átlagos infláció várhatóan nem mutat látványos eltérést a 2018-as átlaghoz képest, de az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása. Amennyiben a februári maginflációs számok 3 százalék vagy annál magasabb értékeket mutatnak, a márciusi jegybanki ülést követően valószínűsíthető egy magasabb inflációs előrejelzés közzététele, likviditásszűkítési intézkedéssel és az idén várható betéti kamatemelésre (esetleg az alapkamat-emelésre is) vonatkozó még erőteljesebb kommunikációval, iránymutatással - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. prognosztája. Az adatközlést követően a forint kissé erősödött az euró ellenében, de az euró/forint keresztárfolyam 319-es szinttől még nem távolodott el tartósan.

A bérköltségek és a kereslet növekedésének hatása továbbra sem érzékelhető széleskörűen, azonban egyes részterületeken, illetve a termelői árindexekben már megjelent. A forint erősödése, és várható további kismértékű erősödése miatt a tavaly nyár eleji gyengülés inflációt növelő hatása csak átmeneti lehet - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

A következő hónapokban ismét 3 százalék fölé emelkedhet az infláció. A maginfláció pedig tartósan elérheti a 3 százalékot idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2019.02.12 16:00

"A fogyasztói árak éves alapon átlagosan 2,7 százalékkal nőttek januárban"
Ez egy elementáris baromság és hazugság.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2019.02.12 15:56

És a lakásárak még benne sincsenek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html