Suppan Gergely az óvatos monetáris politika folytatására, azaz tartásra számított, így a Takarékbank elemzőjét nem is lepte meg a döntés. Hozzátette: a szeptemberi vágás nem lett volna indokolt, mert egyrészt szaporodtak az inflációs kockázattal kapcsolatos jelek, másrészt javában zajlanak a bértárgyalások, így jogos a kivárás. A szeptemberi inflációs adat ugyan jelentősen mérséklődött az augusztusihoz képest, az elemzői várakozásoknál viszont magasabb lett. A külső feltételek stabilizálódtak, de még mindig nagyobb a bizonytalanság, mint az amerikai subprime-turbulencia előtt volt - fogalmazott. (Az MNB elnöke szerint ugyanakkor Magyarország kockázati prémiuma visszaállt a jelzálogpiaci válságot megelőző szintre.) Egyelőre sok a zaj, érdemes egy-két új adatot megvárni, ám a novemberi inflációs jelentés már esetleg alkalmat teremthet a kamatcsökkentésre, ha addig nem romlik jelentősen a helyzet - vélekedett az elemző. A szakember így arra számít, hogy az év végén 7,25 százalék lehet az alapráta, a 7 százalékos szintre februárig kell várni, míg 2008 decemberére - konzervatív forgatókönyvet feltételezve - 6,5 százalékra mérséklődhet a kamat. Trippon Mariann, a CIB elemzője rámutatott, hogy a monetáris tanács döntés összhangban van az elmúlt hetekben kommunikált óvatossággal. Nincs minden hónapban kamatcsökkentés, ezzel együtt az irányadó ráta 7 százalékig csökkenhet év végéig a szakember várakozása szerint. A három fő kockázati faktor az élelmiszerárak megugrása, a bérek alakulása és a nemzetközi befektetői hangulat. Az utóbbi még törékeny, ennek megfelelően az elemző szerint a forint árfolyama szempontjából is ez a legnagyobb kockázati tényező. Ha nem érkeznek újabb negatív hírek a tengerentúlról, akkor a forint stabil maradhat, és az euró jelenlegi 250-hez közeli árfolyama kitarthat az év végéig, ha azonban kiújulnak a hitelpiaci és esetleg recessziós aggodalmak, akkor gyengébb forintra kell számítani. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint az emelkedő élelmiszerárak, a folyamatban lévő bértárgyalások és az Egyesült Államok hitelválságának a forintra gyakorolt egyelőre mérsékelten érezhető hatása miatt döntöttek a jegybankárok a tartás mellett. A közlemény szerint bár a jelenlegi körülmények teret engedtek volna a kamatküszöb további csökkentésének, a novemberben esedékes makroadatok és a jövő évi bérekről szóló tárgyalások eredményének fényében tovább csökkenhet a bizonytalanság, azaz nőhet az esély a további kamatcsökkentésre - kommentálta a döntész Barcza György, a K&H elemzője.