Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A KSH pénteki jelentése szerint áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 9 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 9,1 százalékos volt az éves emelkedés. A reálkeresetek májusban 4,9, az év első négy hónapjában 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy hosszú idő után először negatív meglepetést hozott a friss bérstatisztika. Egy számjegyű bérnövekedési ütemre legutóbb 2017 januárjában volt példa. Az elmúlt években megszokottakhoz képest mérsékeltebb bérkiáramlást egyértelműen a költségvetési szférában kifutó bérrendezések okozzák.

Ezzel szemben a versenyszféra bérnövekedése - bár lassult, de - áprilisban még mindig két számjegyű volt. Átlag felett nőnek a bérek mind az építőiparban mind a feldolgozóiparban. Ezzel szemben a szolgáltatások esetében több piaci szektorban is meglepő lassulás tapasztalható (például az információ, kommunikáció területén), és persze az állami szolgáltatások területén. Itt a közigazgatást kell kiemelni, ahol éves összevetésben csökkentek a bérek vélhetően a tavalyi magas bónuszkifizetések miatt.

Előre tekintve az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy átlagosan közel 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban, melyet főként a munkaerőhiány okozta béremelés hajthat. Mindeközben pedig egyre inkább elkerülhetetlenné válik egy újabb jelentősebb bérrendezési folyamat beindítása a közszférában, ugyanis az idei év eleje óta ismét erősen elkezdett szétnyílni a köz- és versenyszféra közötti bérolló.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint áprilisban elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek a bérek. Nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában a KSH módszertanának év eleji változása, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak - jegyezte meg az elemző.

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46,7 százalékkal nőttek, ami példátlan felzárkózást jelent a magyar nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52 százalékkal nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan ütem. Idénre 10 százalékot némileg meghaladó bérnövekedést vár a Takarékbank, a reálbér növekedés pedig 6,5 százalékos lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatnak - tette hozzá Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a bérdinamika kismértékű lassulása mögött elsősorban a költségvetési szféra lassabb béremelkedése áll. A keresetek azonban továbbra is az áremelkedést jelentős mértékben meghaladó ütemben emelkednek. A versenyszférában továbbra is 10 százalék feletti ütemben emelkednek az átlagos keresetek, felhajtja az árakat a munkaerőért folytatott, továbbra is erős verseny, de a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji 8-8 százalékos emelése is közrejátszott.

Az év egészére 10 százalék körüli átlagos béremelkedést vár az elemző, aki megjegyezte: az adatokból az is látszik, hogy a közszférában a bérek további emelésére van szükség.