Mivel a januári infláció a várakozásoknál alacsonyabb volt, ráadásul se a maginfláció alakulása se a béradatok nem utalnak keresleti illetve béroldali nyomásra, nem volt indokolt a kamatemelési sorozat folytatása - véli a hétfői kamatdöntés kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A forint árfolyama a legutóbbi kamatdöntés óta erősebb szinten stabilizálódott, miközben a kockázati felárak lényegesen enyhültek, pénzügyi stabilitási indokok is a kamatszint tartását erősíthették - mondta a szakértő.

Már a januári ülésen is csak szűk többséggel határozott a monetáris tanács (mt) a szigorítás mellett, az inflációs várakozások horgonyzására hivatkozva. Az elmúlt hónap során azóta publikált adatok egyértelműen a galambok érveit erősítették - véli hasonlóan Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A várakozásoktól elmaradó januári inflációs szám azt mutatta, hogy a cégek egyelőre nem hárították tovább a fogyasztókra a válságadókból fakadó többletköltségeket.

Csalódhat a kormány, nem várható kamatcsökkentés márciustól

Márciustól már új összetételű tanács dönt az alapkamatról, ezt azonban az elemzők szerint nem jelenti azonnal azt, hogy változna a monetáris politika iránya.
Az inflációs kockázatok – elsősorban az élelmiszer, üzemanyag és más nyersanyagárak felől – továbbra is fennállnak - indokolja Suppan. Így kamatcsökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha a kormány által ismertetett reformok hatására a kockázati megítélés jelentősen javul, és olyan mértékű forinterősödést okoz, ami az inflációs kilátásokat javítani tudja. Ezért a további kamatlépések nagymértékben függenek a reformok piaci fogadtatásától, így alapesetben az alapkamat 6 százalékos szinten tartása várható - véli a Takarékbank szakértője.

Ami viszont bizonyos, hogy a jegybankelnök, Simor András és két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc mandátuma csak 2013-ban jár le, ezért a következő években élesebb megosztottság alakulhat ki az mt-ben az újonnan kinevezett és a régi tagok között - vélik az Equilor elemzői. Ennek pedig lehet olyan következménye, hogy a kormány és a jegybank közötti éles feszültség részlegesen beszivárog a monetáris tanácsba, ami izgalmas pillanatokat csempészhet a döntéshozatalba.

A reformcsomagnak még fontos szerepe lehet

A további döntések szempontjából lényeges, hogy a reformcsomag milyen inflációs hatással lesz. A program a kiadási tételek visszafogásából fog állni, aminek bizonyosan lesz keresletcsorbító hatása, ezáltal azt inkább antiinflációs elemekből alkothatják meg, mint például a szociális rendszer, rokkant nyugdíjak kifizetéseinek visszafogásából. Emellett viszont meg kell említeni, hogy bizonyosan lesznek árfelhajtó elemei is a kiigazításnak, akár az ötletelés szintjén felbukkant hamburgeradó. De fontos tétel lesz az egészségügyi alap rendbetétel keretében zajló gyógyszerkassza egyensúlyának megteremtése, ami szintén árfelhajtó hatással bírhat. Ma viszont még nem lehet eldönteni, hogy a két ellentétes hatás eredője miképp befolyásolhatja az infláció pályáját, ennek becslésére majd a kiigazító program részleteinek ismeretével nyílik tér - fogalmaznak az Equilor szakértői.

Mindenesetre az infláció az év végétől ismét stabilizálódhat, természetesen annak függvényében, hogy a külső környezetben sem történik radikális változás: például az energia és élelmiszer árak esetében, vagy a forint árfolyamában, amin keresztül felerősödhetnek vagy éppen tompulhatnak a kívülről importált inflációs hatások. Az Equilor elemzői ezért arra számítanak, hogy idén legfeljebb még egy 25 bázispontos kamatemelés várható az év második felében, amely elképzelést a globális és lokális események felülírhatják a későbbiekben.

A kormányzat szándékából kiindulva feltehetően, engedékenyebb, alacsonyabb alapkamatot preferáló tanáccsal lesz dolgunk, azonban a kamatcsökkentések egyáltalán nem garantáltak - véli Bebesy. A globális nyersanyagár emelkedés, az itthon várható béremelések, és az erősödő belső fogyasztás abba az irányba mutatnak, hogy a hazai infláció a monetáris politika számára releváns időhorizonton nem éri el a jegybank három százalékos célját. Szintén az alapkamat csökkentés esélyeit mérsékli, hogy a környező országok már elkezdték, vagy tervezik az irányadó rátáik emelését, ami szűkíti a mozgásterünket. Az új tanács ettől függetlenül még kísérletezhet a monetáris enyhítéssel, azonban lehetséges, hogy ez a forint árfolyam és a kamatszint jelentősebb kilengéseivel jár majd együtt. Meggyőző fiskális kiigazító csomag azonban új helyzetet teremthet, a jelentősen erősödő forint az irányadó ráta csökkentését is indokolhatná, azonban jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb az esélye - tette hozzá a szakértő.