Elemzők: kedden kirukkolhat valamivel az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint eldöntött ténynek tekinthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésén a 0,90 százalékos alapkamat nem változik, de az MNB a betéti eszközben elhelyezhető kereskedelmi banki likviditástömeg felső összeghatárának csökkentésével tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat. Egyes citybeli vélemények szerint a gyorsuló infláció és a forint legutóbbi gyengülése miatt még ez sem várható teljes bizonyossággal.
MTI, 2016. december 18. vasárnap, 16:09
Fotó: Napi.hu

A JP Morgan londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői előrejelzésükbe közölték: várakozásuk szerint a monetáris testület 700 milliárd forintra szállítja le a betéti eszközre 2017 első negyedére megállapított plafont a jelenlegi negyedévre érvényes 900 milliárd forintról. Miután az MNB júliusban áttért a likviditáskövetésre, a betéti eszköz hozzáférhetőségének korlátja a piaci kamatok leszorítását célzó jegybanki törekvések integráns részévé vált.

A eddi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács valószínűleg megerősíti, hogy hosszabb ideig a jelenlegi szinten kívánja tartani az alapkamatot, és a laza monetáris politika fenntartására irányuló szándékát is várhatóan jelezni fogja, azzal együtt is, hogy az infláció jó eséllyel az MNB által korábban vártnál előbb közelíti meg a 3 százalékos jegybanki célt. A JP Morgan elemzőinek várakozása szerint az inflációs ütem már 2018 első negyedében e célszint közelébe kerül, jóllehet az MNB legutóbbi inflációs jelentése ezt 2018 közepére valószínűsítette.

A nemrégiben bejelentett bérmegállapodások 8-9 százalékos bérnövekedéshez vezetnek a magánszektorban a korábban várt 6 százalék helyett. A JP Morgan elemzői szerint e tényező hajtja már 2018 első negyedében a 3 százalékos célszint közelébe az inflációt.

Véleményük szerint a magyar gazdaság növekedésének harmadik negyedévi lassulása kellemetlen meglepetésként érhette az MNB-t. A cég szerint az új inflációs jelentésben a jegybank valószínűleg 2 százalékhoz közelebbi szintre módosítja idei évre szóló növekedési előrejelzését a jelenlegi prognózisban szereplő 2,8 százalékról. Az elemzők azonban közölték azt is, hogy várakozásuk szerint 2017-ben több ösztönző tényező már érdemi felhajtóerőt ad a magyar gazdaság növekedésének. Ezek közé sorolták a költségvetés feszességét lazító legutóbbi intézkedéseket - köztük a béremelési megállapodásokat és a társasági adó csökkentéséről hozott döntést -, valamint a bankközi kamatok meredek csökkenéséből eredő alacsonyabb adósságszolgálati költségeket, amelyek enyhítik a monetáris kondíciókat.

A cég jelenleg 2,9 százalékos növekedést vár jövőre a magyar gazdaságban a korábbi előrejelzésében szereplő 2,5 százalék helyett.
Az elemzők szerint az MNB a 3 százalékot meghaladó ütemű gazdasági növekedés elérésére összpontosítja figyelmét, és e cél érdekében hajlandó magasabb infláció eltűrésére is, akár teljes mértékben kihasználva a 3 százalékos központi inflációs cél köré meghatározott plusz-mínusz 1 százalékpontos tűrési tartományt.

A cég elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jóllehet a jegybanki reálkamat már most is negatív, egészen 2018 közepéig nem várnak monetáris szigorítást, és onnantól sem az alapkamat emelésével, hanem az egynapos hitelkamat módosításával és egyéb, nem szabvány eszközök alkalmazásával tartják valószínűnek a monetáris kondíciók feszesebbre vonását.

A jegybanki alapkamat emelését más nagy londoni házak sem valószínűsítik, a jövőre várt inflációs és növekedési fordulat ellenére sem.

A Morgan Stanley elemzői 2016-ra 1,9 százalékos, jövőre azonban már 2,9 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. Ez javított előrejelzés, a ház ugyanis eddig a magyar hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos bővülésével számolt 2017-ben. Mivel a magyar gazdaság növekedése eddig elmaradt a várttól, és az infláció is egyelőre messze jár az MNB céljától, logikus a magyar monetáris politika enyhítésre hajló jelenlegi alapállása.

Jövőre azonban a növekedéssel együtt az infláció is várhatóan erőteljes lendületre kap, miközben a költségvetési politika lazul. E környezetben a Morgan Stanley várakozása szerint az MNB jelenlegi enyhítési alapállásának fenntartása akkor már jó eséllyel nehezebbé válik, bár az elemzők sem várják, hogy az MNB erre azonnal kamatpolitikájának szigorításával válaszolna.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a keddi kamatdöntő ülésre adott előrejelzésükben szintén a betéti eszközben elhelyezhető likviditás felső határának csökkentését valószínűsítik. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy véleményük szerint a legutóbbi fejlemények, különösen az infláció emelkedése és a forint gyengülése nyomán van esély arra is, hogy a monetáris tanács most mégsem dönt ennek az enyhítési eszköznek az alkalmazásáról. A forint október eleje óta az euróhoz képest 2,6 százalékkal, a dollárhoz képest 9,9 százalékkal gyengült.

HOZZÁSZÓLÁSOK