Helytelen lenne az adóéket összevetni a dolgozó által fizetett összesített terhek mértékével, míg ugyanis a munkavállaló által fizetendő adók és járulékok a bruttó bér százalékában vannak kifejezve, addig az adóék a teljes munkaerőköltségében (bruttó bér plusz munkaadói terhek). Ezért az mfor.hu összeadta a munkavállaló és a munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat és így határozta meg azt, mekkora részét viseli a dolgozó a munkabér adóztatásának.

A számítások alapján a magyar dolgozó a terhek 64 százalékát viseli vagyis 100 forint államkasszába utalt forintból 64-et a dolgozó fizet ki, a maradék 36-ot pedig a munkaadó. Ennél rosszabb, vagyis nagyobb mértékű dolgozói sarcolás mindössze négy országban figyelhető meg az EU-ban. A legrosszabb a helyzet Romániában, ahol ez az arány 85 százalék, mögötte Hollandia áll 69, majd Finnország 68 végül majd Izland 66 százalékkal. (Viszont Romániában más szemléletű az adórendszer, mert ott a dolgozónak kell intéznie az adóbefizetéseket és nem a munkáltatónak - a szerk.)

A visegrádi országok esetében sokkal igazságosabb teherviselés rajzolódik ki: Csehországban a munkavállaló az összes teher 35 százalékát viseli, Szlovákiában 41, Lengyelországban pedig 54 százalékát. A legkedvezőbb helyzetben az észt dolgozók vannak, akik lényegében annyit dolgoznak, mint a magyarok, ahol az államkasszába érkező 100 forintba csupán 16 forintot tesznek be a munkavállalók.