Éles a helyzet, széthullhat az EU

Európa gondjai négy nagy dilemma köré csoportosíthatók - állítja egy friss elemzés. Ezek egyike - nevezetesen, hogy az egyes nemzetek lakói nem képesek felfogni egymásrautaltságukat - önmagában megoldhatatlan problémának látszik.
Komócsin Sándor, 2011. október 28. péntek, 13:20
Fotó: Napi.hu

A hitelezők és az adósok, a megszorítások és a növekedés, a fegyelmezett gazdálkodás és a szolidaritás, illetve az európai egység és a nemzetek önállósága ellentétpárjaiban foglalja össze Európa, ezen belül az eurózóna dilemmáit a BBC elemzése. Az ezekre adott válaszok döntik el, hogy a monetáris unió túléli-e a jelenlegi válságot vagy a csütörtökön elfogadott intézkedéscsomag ellenére szétporlad.

Visszafizethetetlen adóssághegy

Akárcsak az USA vagy Nagy-Britannia, Európa is hatalmasra duzzadt magán- és államadóssággal küszködik, amelynek nagy része visszafizethetetlen. A kérdés ezért az, hogy mekkora részt kell ebből leírni, és ki fizesse a számlát. Az eurózóna adóssága menedzselhető lenne, ha egyenletesen oszlana el a tagországok között, ám ez nem így van. A héten elfogadott megállapodás értelmében a magánhitezők elengedik görög követeléseik felét, de végül hasonló lépésre kényszerülhetnek Írország, Portugália, Spanyolország és Olaszország esetén is.

A veszteséget legnagyobb részt az európai bankoknak kell állniuk, amelyek - főként ha nem csupán görög kötvényeiket kell majd leértékelniük - emiatt állami tőkeinjekcióra szorulhatnak. Mivel azonban az eladósodott országok erre képtelenek lesznek, végül Németországra és a többi kevésbé kiszolgáltatott államra hárulhat a pénzügyi rendszer életben tartásának terhe.

A nagy örvény

Ahogy a világon mindenütt, Európában is azzal szembesültek az államok, hogy a recesszióban és az azt követő gyenge növekedésben elszálltak adósságaik. A dél-európai országok esetén ez azzal jár, hogy csak elfogadhatatlanul drágán kapnak új hiteleket. Ezért Németország és az Európai Központi Bank (ECB) nyomására spórolásba - adóemelésekbe és kiadáscsökkentésekbe - kezdtek, ami viszont Európa-szerte agyonvágja a GDP növekedését.

Ez fokozza nehézségeiket, ami újabb megszorításra kényszeríti kormányaikat, s ezzel bezárul a kör, vagyis az Európát lehúzó örvény. Hogy segítsen, az ECB 1,5 százalékos alapkamata csökkentésén gondolkodik és vásárolja a bajban lévő országok állampapírjait, hogy a pluszkereslettel leszorítsa azok hozamát. Ez viszont gyakorlatilag pénznyomtatást jelent, ami az infláció elszállásának veszélyével jár.

Németország és néhány más jobb helyzetben lévő ország növelhetné kiadásait, hogy élénkítse az eurózóna növekedését. Ezzel azonban azt kockáztatnák, hogy a befektetők előbb-utóbb az ő kötvényeiket sem vásárolnák. Németországban - amely jelenleg olcsón jut pénzhez - történelmi okok miatt az eladósodás és az infláció növelése tabunak számít.

Irgum-burgum

A németek szemében a válság oka egyszerű: a dél-európai országok kihasználva az euró bevezetését követő olcsó hitelt, nyakra-főre költekeztek. Most itt az ideje, hogy rendet tanuljanak, ezért alkotmányukba be kell venniük az eladósodást korlátozó szabályokat. Ezzel azonban több baj is van. Az első, hogy már a korábbi, maastrichti kritériumokat sem lehetett betartatni - mások mellett például Németország is megszegte azokat.

Másrészt ami igazságos lehet mondjuk Görögországgal szemben - amelynek kormányai éveken meghamisították a költségvetési adatokat, eltitkolva, hogy nem képesek teljesíteni az eurózónához tartozás feltételeit -, igazságtalan lenne Spanyolországgal szemben. Utóbbi fegyelmezetten gazdálkodott a válság előtt, ám az ingatlanpiacán kialakult buborék kipukkadt, amire az eurótagság miatt - mintegy önhibáján kívül - nem tud devizája leértékelésével válaszolni.

A helyzet hasonló az USA Michigan államáéhoz, amely az amerikai autóipar összeomlása miatt került gödörbe. Európa azonban nem teheti meg azt, amit az ottani szövetségi kormány, nevezetesen, hogy a más államokban begyűjtött adókból segít Michigannak kifizetni a munkanélküliségi-segélyeket és rehabilitálni az autógyártókat. Egy ilyen újraelosztás terhe megint csak Németországra nehezedne leginkább.

A világ túl bonyolult

A német választó úgy gondolja, hogy a második világháború utáni gazdasági csoda az erős devizának, a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak és az exportoffenzívának köszönhető. Az nem fér a fejébe, hogy Németország sikere, a más országokkal szemben elért külkereskedelmi többlete egyben a jelenlegi válság egyik oka is, mivel mások hitelből finanszírozták külkerhiányukat. A német cégek az elmúlt évtizedben annak köszönhették őrizhették meg világpiaci pozíciójukat, hogy az eurózóna déli tagállamainak erőtlensége gyengítette az eurót.

Ha a német gazdaság kikerülne euró védőernyője alól, akkor a feltámadt márka semmi perc alatt a csillagos égbe erősödne, kivégezve ezzel a német exportot. A déli országok devizái eközben elértéktelenednének, ami óriási inflációhoz vezetne, a megugró megélhetési költségek pedig legalább olyan fájdalmasak lennének lakosságaiknak, mint azok a megszorítások, amelyek ellen most oly elszántan tiltakoznak.

Az unió senkié

A problémának ezt a mélységét nem igazán képesek felfogni a nemzetállamokban élő emberek, ezért erre alapuló érdekeiknek alig van nyílt politikai képviseletük. Senki sem beszél Európa nevében, ehelyett az uniós projekt a nemzeti kormányok dolga, amelyek zárt ajtók mögött döntenek a közös ügyekről, és a folyamat a saját szuverenitásukból veszítő, civakodó nemzetek konfliktussorozataként jelenik meg.

Ez félszívűség, széthúzás válság idején veszélyes. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke megpróbált a közös érdekek képviselőjeként fellépni, ám ő a tagállamok alkudozásaként nyerte el posztját, ezért az állam- és kormányfők könnyen félretolták. Ha az európai polgárok választották volna meg, talán nagyobb esélye lett volna a válság közös megoldásáért küzdeni.

Az európai közvélemény azonban nagyon messze van attól, hogy megértse: saját életének elemi feltételei is egymástól kölcsönösen függő nemzetek gazdasági viszonyainak függvényei, nemzetek feletti összefüggések eredői. Ezért hiányzik az euró megmentéséhez szükséges nagyobb gazdasági és politikai integráció támogatása. Úgy tűnik, erre a politikai alapproblémára nem lehet megoldást találni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kintekunta , 2011.10.29 13:16

@kintekunta :
s akkor mikor adósságban úszott az egész világ
kína vásárolt (volt miből) aztán magyarok kínához simultak
lett is ebből nyugati nem tetszés
de hát más megoldás nem volt vagy csőd vagy engednek kínának
az eu is Kínától függ
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kintekunta , 2011.10.29 13:09

@RealMan:igen ez így van
de orbán kis pont ehhez
egy ekkora eus válságnál orbán mit csinálhatott volna
semmit
hiába vezet be 200% os adót semmi értelme
s itt jön a képbe kína
na most azokhoz fognak csatlakozni ugy mint régebben az eu hoz
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2011.10.28 23:05

Aki kitalálta az Uniót nagy hülye volt vagy számító...de Nostradamus elintézte - Sárga Veszedelem.és ez lett.
Hogy Nostredamus bekalkulálta-e az Uniót, na azt nem tudom, de ami lett az lett és azt megjósolta. Itt a következő 50 évig semmi nem fog változni vagy rosszabb lesz....gratula orbán....pedig rád szavaztam basszus

Az EU széthullott és ennyi, ezen kár lamentálni..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Vakond, 2011.10.28 22:23

@Jhony: európában ez nem fog menni, ugyanis a hollandok nem akarnak olyan úniót, ahol ők fizetik a latinok elkúrásait

és ez a demokrácia lényege, nem akarják és akkor nem kell hogy megtörténjen

az euró mint ötlet eleve rossz volt, most már hiába próbálják visszalapátolni a sz@rt a lóba: az európai egyesült államokat nem akarják az európaiak, egy központi kormánnyal, enélkül pedig az eurónak mint közös fizetőeszköznek sincs értelme, vagy legalábbis működésképtelen, mint ahogy a mellékelt ábra mutatja
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jhony, 2011.10.28 21:51

@Vakond: Azt nem mondtam hogy egyetértek azzal hogy a németek fizessenek mindenki helyett.
Hanem hogy amit leírt helyzet az most így néz ki.

"A helyzet hasonló az USA Michigan államáéhoz," -ebben a bekezdésben a cikkíró is elmondja hogy mit jelentene az a "megoldás" amin "agyalnak".

Inkább azon kéne elgondolkodni hogy nekik mért megy nagyon jól;;
nekünk meg még miért kicsit sem jól!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html