Meglepő adatok az elhízásról - így pazarol a magyar állam

Évente 207 milliárd forintba kerül a túlsúlyos betegek ellátása a költségvetésnek, az extrém mértékben elhízottak súlycsökkenését segítő sebészeti beavatkozásokat azonban mégsem támogatja az egészségbiztosító, pedig annak a számlája kisebb lenne, mint a túlsúly miatt kialakuló betegségek kezelése - hangzott el az Elhízás Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.
Szepesi Anita, 2018. október 10. szerda, 14:25

Az elhízás ma már népbetegség Magyarországon. A legfrissebb OECD jelentés szerint a magyarok Európa legelhízottabb nemzete; a 15 év felettiek 30 százaléka elhízott, és világszinten is a negyedik helyen állunk. Az elhízás miatt kialakuló betegségek kezelésére a társadalombiztosítás a 2012 évi OEP adatok alapján 207 milliárd forintot fordított, a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6, a GDP 0,73 százalékát - összegezte az elhízásból adódó társadalmi terheket az Elhízás Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) ügyvezető elnöke.

Az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban. Az emberek többsége manapság is úgy tekint az elhízásra, mint egy állapotra, és nem úgy, mint egy betegségre, pedig az elhízás olyan krónikus, visszatérő betegség, amellyel az érintetteknek - hasonlóan más krónikus betegségekhez - élethosszon át kell foglalkozniuk.

Nem magatartászavar, hanem betegség

A szakemberek adatai szerint három magyar felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű testsúly-problémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi,  közelebbről vizsgálva azonban mégis van miért aggódni, a súlyproblémával küzdőkön belül ugyanis nőtt az elhízottak aránya, azaz egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg. Halmy  Eszter ezt intő jelnek tartja, amelynek  a megelőzés fontosságára kell irányítania a figyelmet. Már csak azért is a megelőzésre kell koncentrálni, mert az sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint az elhízás betegség kezelése - hangsúlyozta a szakember.

Az elhízás betegség kialakulása sok tényezőre vezethető vissza, és nagyon fontos annak tudatosítása, hogy egyáltalán nem csak magatartásbeli zavarról van szó - magyarázta Halmy Eszter. A nem megfelelő mennyiségű és minőség táplálék bevitele és a mozgásszegény életmód mellett fontos szerepe van a kialakulásában a stressznek, a nem kielégítő mennyiségű és minőségű alvásnak, az élelmiszeripari adalékanyagoknak, a szervezetben lévő és bekerülő hormonoknak és hormonszerű anyagoknak, környezetszennyezésnek. Az ipari,  környezeti tényezők fokozódó hatására figyelmeztethet, hogy az egészségügyi világszervezet (WHO) az elhízás globális  terjedésével a túlsúly mértékét meghatározni hivatott testtömegindex (BMI) határait felfelé volt kénytelen korrigálni.

Az elhízás több mint 20-féle szövődményes betegséget okozhat, leggyakoribb közülük a magas vérnyomás, a szív - és érrendszeri megbetegedések, a II. típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. De gátolja egyes betegségek megszüntetését is, adott határ felett ugyanis vagy technikai akadályok, vagy a fokozott kockázat miatt nem lehetséges egyes betegségeket műtéttel gyógyítani.

Van, akinek csak a műtét segít

Az elhízás kezelése nem lehetséges élethosszig tartó önfegyelmezés nélkül, az életmódbeli változtatások elkerülhetetlenek (lásd alább a MET javaslatait), ám van, akinél ezek megtartása sem vezet megfelelő, tartós eredményre ( a szervezet ugyanis törekszik a már egyszer elért testsúly visszaszerzésére), náluk érdemes műtéti megoldásban gondolkodni. Erre számos technika áll rendelkezésre, eddig a csőgyomor kialakítása és a gyomor-bypass műtétek bizonyultak legmegfelelőbbnek. Magyarországon ma 150-200 ezer is lehet azok száma, akiknél szakmailag indokolt egy ilyen beavatkozás, ezzel szemben évente mintegy 4-500 ilyen műtétet végeznek, az 1,7-1,8 millió forintos operációkat a betegek zsebből fizetik, állami, egészségbiztosítói finanszírozás híján.

Kormányszintű lépést sürget a szakmai társaság

A népegészségügyi probléma megelőzése és kezelése társadalmi szintű feladat, megfelelő élelmiszerbiztonság, reklámszabályozás, mozgásra ösztönző környezet nélkül nem születhet átfogó megoldás, de a közösségek támogatása és a közszereplők példamutatása és a releváns kommunikáció is elengedhetetlen  - fogalmazott Halmy Eszter. Kormányszintű tárcaközi programra lenne szükség, amelyet - a finanszírozási megoldásokkal együtt  az egészségügy szakmai vezetése mellett az érdekelt tárcák együttműködésével lehetne létrehozni, s mint a társaság elnöke elmondta, a MET már eljuttatta szakmai javaslatcsomagját a kormány elé.

Ezt ajánlja a Magyar Elhízástudományi Társaság
Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10.000 lépésre növelendő.
Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk.

Fotó: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zana, 2018.10.11 10:41

Soha nem lesz olyan vezetés aki meg tudná reformálni a magyarok agyát. Az iskolában próbálkoznak vele, de olyan balfék módon, hogy a gyereket mikor hozom haza, be kell menni vele a legközelebbi pékségbe mert olyan éhes, aztán otthon folytatja az evést. Sótlan, ízetlen ételek nem jelenthetik a modern táplálkozást! Egyébként a Nutellát és a csipszeket otthon is likvidáltuk. A gyümölcsöt viszont szeretik!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszaii, 2018.10.11 07:41

@na4: Magyarok a világon az elhízás terén a 3. helyen állnak, első USA.
Hogy a fenébe néz ki az, hogy Orbán miniszterelnök egy alhízott disznó?
Ő reprezentálja az országot!
Legalább Áder vékony.
Ismersz elhízott vezetőt a világon?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.11 00:56

Az alábbi videót mindenkinek ajánlom. Yi Long, a kínai shaolin szerzetes (harcművészeti példaképem, minden meccsét megnézem) a magyar Gábor, MMA küzdőharcos ellen. Valóban tanulságos.

https://www.youtube.com/watch?v=FJmNvf3_7Xc
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2018.10.10 19:53

A BMI egy teljesen rossz elhízásmérő. Az elhízást pedig nem sebészetileg kell kezelni. Minden az agyban dől el.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html