Elhunyt Papp Tibor

Életének 83. évében elhunyt a kortárs magyar irodalom kimagasló életművel rendelkező alakja, a magyar avantgárd meghatározó személyisége, Papp Tibor József Attila-díjas író, költő, tipográfus, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője - adta hírül a A Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely szerkesztősége.
Domokos László, 2018. július 19. csütörtök, 09:00

Papp Tibor író, költő, vizuális művész, műfordító, tipográfus 1936. április 2-án született Tokajban. Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, sokat látott, hallott, s emiatt az ávósok keresni kezdtéķ. 1957-ben menekülnie kellett az országból.

1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liège-i Műszaki Egyetemen candidat ingénieur diplomát szerzett, s egyik alapítója lett a Dialogue című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, a Szabad Európa Rádiónak, valamint a Francia Rádió magyar adásának pedig külső munkatársa lett. "Lapfenntartó ösztöne" hatására és vizuális alkotásainak tipográfiai tökéletesítésére kitanulta a nyomdászmesterséget is.

1962-ben barátaival, pályatársaival közösen megalapította a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapját, a hetvenes évek elejére avantgárd irodalmi fórummá váló Magyar Műhelyt, amely 1989-ig Párizsban, a diktatúra összeomlása óta pedig Budapesten jelenik meg.

1985-től a Polyphonix nemzetközi modern költői fesztivál alelnöke, s tagja a Société de Bibliologie et de Schématisationnak, ahol a tipográfiai kutatócsoport vezetőjévé választották. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett, 1997-ben pedig a Le Temps des Cerises könyvkiadónál a Collection Union des Écrivains sorozat igazgatójává nevezték ki. A vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek, valamint a d'atelier című folyóiratnak és könyvkiadónak, s az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi alire-nek is egyik alapítója és haláláig szerkesztője volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején, Budapesten újra megtalálta itthon az otthonát, Párizst pedig megtartotta második hazájául.

Papp Tibor harmincnál is több könyvéből változatos és gazdag életmű tárul az olvasók elé. A műfaji gazdagság mellett Papp Tibor előkelő helyet foglal el a világirodalom számítógépes költészetében is. Az első magyar automatikus versgenerátornak ő a megalkotója: a Disztichon Alfa (1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében pedig a generált verseken, szövegen kívül a költő már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal.

A Magyar Írószövetség munkáját több cikluson át választmányi tagként is segítette. Irodalmi és közéleti munkásságát a magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el.

Fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK