Nem voltak próbálkozások arra, hogy megbüntessék a volt miniszterelnököket - szögezi le a Financial Timesnek írott levelében Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Az FT egy korábbi szerkesztőségi cikkében azt írta: a Fidesz abbéli eltökéltségének, hogy szétzúzza az ellenzéket, mindenekelőtt a szocialistákat, további bizonyítéka, hogy felelősségre akarja vonni a volt kormányfőket az államadósság növekedése miatt. A cikk - amely felidézi a médiatörvény megszületését is - kiemeli: a kétharmados többség kihasználásával Orbán Viktor viselkedése eléri azt a pontot, ahol már a demokráciát veszélyezteti.

Kovács válaszában hangsúlyozza: semmilyen büntetés nem lehetne visszamenőleges hatályú, mert ezt nem teszi lehetővé a magyar alkotmány.

Nem csak Kovács, hanem Szájer József, fideszes EP-képviselő is hasonlóan nyilatkozott. Szájer a Népszabadságnak azt mondta: alapvető elv, hogy a büntetőjog területén nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás. A politikus szerint egyébként Szijjártó Péter sem gondol visszamenőleges hatályú büntetőjogi törvényalkotásra. Hozzátette ugyanakkor, léteznek olyan tényállások a Btk.-ban, amelyek az elmúlt évek alatt is hatályosak voltak, és nem csak büntetőjogi szankciók lehetnek.

 

Július 31-én egyhangúlag megszavazták az államadósságot vizsgáló albizottság jelentését a testület tagjai az albizottság ülésén. Az albizottság az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottságához fordul, hogy a 2002-2010 közötti jelentős államadósság-növekedés miatt a politikai felelősség mellett az akkori szocialista-szdsz-es kormányok jogi felelősségrevonási lehetőségét is megvizsgálja a két parlamenti bizottság.

 

Szijjártó Péter, az albizottság alelnöke a parlamenti testület ülésén kiemelte: a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság munkája során bebizonyosodott, hogy az elmúlt nyolc év szocialista-szabaddemokrata kormányai politikai bűnt követtek el Magyarországgal szemben. Bebizonyosodott, hogy ezek a kormányok eladósították az országot elhibázott, rossz gazdaságpolitikai döntéseikkel, így az államadósság mértéke a korábbi GDP-arányos 53 százalékról 80 százalékra emelkedett 2010-re. Szijjártó szerint szükség van arra, hogy a parlament alkotmányügyi, valamint számvevőszéki és költségvetési bizottsága vizsgálja meg, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi felelősség megállapítására.