Elképesztő gázkincs Magyarország alatt - vége az álmoknak?

A hazai palagázprojektek gazdasági okok - részben a globális energiaár-esés - miatt holtpontra jutottak, és a Magyar Tudományos Akadémia friss állásfoglalása sem ad okot vérmes reményekre, bár elvileg több mint kétszáz évre elegendő gázt rejt föld mélye. A kormány a bányajáradék csökkentésével igyekszik a palagázbefektetők kedvére tenni, ám ez még mézesmadzagnak sem igen elég, bár így is kivívta a zöldek haragját.
Ádám Viktor, MTI-Eco, 2015. április 18. szombat, 15:13
Fotó: Reuters

Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni - derül ki abból az ismertetőből, ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható. E szerint Magyarországon a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, valamint a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon.

A hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd köbméternyi, amelyből 71,8 milliárdot minősít kitermelhetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Ezzel szemben a nem hagyományos gázvagyon 4324,4 milliárd köbméter, amelyből 2386,55 milliárd a kitermelhető - elvben. A palagázbizniszben érdekelt egyik cég, a TXM Kft. eddig kutatásai alapján csak a Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.)

A nem hagyományos előfordulások esetén a lerakódott szerves anyagokból keletkezett szénhidrogének "bennragadnak" az alacsony áteresztőképességű kőzetben, és technológiai szempontból rétegrepesztés nélkül nem termelhetők ki. A jelenlegi ismeretek szerint a nagy mélységben elhelyezkedő telepek termeltetése nehéz és jelentős fejlesztéseket igényel.

Magyarországon alapvetően az alföldi területeken lehet jelentősebb nem hagyományos földgáz-előfordulásokra számítani. Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások, de tömött homokkőzetekben fekvő gázra a Derecskei-árokban és Zalában is lehet számítani - erről az MTA Környezeti Elnöki Bizottságának legutóbbi ülésén beszélt Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) elnöke. A szakértő szerint a természeti adottságok alapján még további mennyiségek feltárására is van remény.

Gáz van, infrastruktúra nincs

Ha a nyilvántartásokban szereplő kitermelhető vagyonnak csak néhány százaléknyi részét minősítik gazdaságosan kitermelhetőnek, akkor is 5000-9000 milliárd forintos értékről van szó - mutatott rá Fancsik Tamás. A vagyon hasznosításának előfeltétele fejlett bányászati technológia alkalmazása, és a kitermelési eljárások, megoldások költséghatékonyabbá tétele.

Pápay József mérnök, akadémikus szerint Magyarországon az a fő probléma, hogy a nem konvencionális művelési eljárások terén kevés a saját tapasztalat. Az eddigi mintavételi szám, körülbelül 10-12 nem konvencionális kút összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit az Amerikai Egyesült Államokban mélyítettek az utóbbi 30-35 évben. (A geológiai viszonyok is eltérőek: itthon jóval mélyebben, ezért sokkal forróbb környezetben találhatóak a készletek, ezért nem használhatók egy az egyben az USA-ban bevált eszközök, módszerek. A szerk.)

Egy friss összesítés szerint az Egyesült Államokban jelenleg 4,5 millió olaj- és gázfúrólyuk van, ebből körülbelül 100 ezer a nem konvencionális felhalmozódásokra fúrt kút. Az akadékikus szerint a kutatások pénzigényesek, a jelenlegi ismeretek alapján a nem hagyományos szénhidrogének kitermelése Magyarországon egyelőre csak a jövő lehetősége - áll az MTA honlapján.

Elvben segítene a kormány, a zöldek kiakadtak

A kormány nemrégiben döntött arról, hogy új intézkedéssel ösztönözné a palagázkitermelést, ám kizárólag ettől - ahogy arra korábbi cikkünkben rámutattunk - nem várható, hogy lendületet kapnának a kutatások.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) ennek ellenére elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát, 12 százalékról 2 százalékra. Úgy látják, Magyarország vakon szembemegy a trendekkel: még nagyobb nyomás alá helyezik a zöldhatóságokat és a helyi önkormányzatokat, hogy ne álljanak a palagáz-fejlesztések útjába, miközben a kockázatok jobb kezelését célzó EU-s ajánlásokat az ország egyelőre csak részben teljesítette. A tiltakozás mellett ők is elismerik, hogy ma nem gazdaságos, nem reális a palagáz kitermelése sem Magyarországon, sem Európa más országaiban, ahhoz a jelenleginél jóval magasabb földgázár kellene.

"Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. (Erről a projektről részletesen itt írtunk.) Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni" - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. (Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha egyszer nincs és gazdasági okok miatt egyhamar nem is várható palagázkitermelés, akkor nincs sok értelme az állami bevételek lenullázásáról beszélni, hiszen a palagázból eddig sem folyt be egy fillér bányajáradék sem.)

Veszélyes vagy sem?

Lukács András,  a Levegő Munkacsoport elnöke szerint kármennyi palagázt rejt is a Föld mélye, az sohasem lesz olyan áron és mennyiségben kitermelhető, hogy növelhetné hazánk energiabiztonságát, viszont töménytelen mennyiségű ivóvizet tehetnek vele tönkre az ezzel kísérletező vállalkozások.

Az ehhez hasonló érvekre korábban Szabó György, a hazai palagázkutatásban érdekelt, a kanadai Falcon tulajdonában lévő, TXM korábbi ügyvezetője azzal válaszolt, hogy Magyarországon az elmúlt hatvan évben több ezer hidraulikus rétegrepesztés történt hatósági felügyelet és adminisztráció mellett, ezek soha semmilyen környezetszennyezést nem okoztak. (Ohióban viszont nemrégiben egy földrengésért a rétegrepesztést tették felelőssé.) Szabó szerint ráadásul Európában itt történt a legtöbb ilyen művelet és a TXM is több tucat rétegrepesztést hajtott végre, amelyek folyamán kezdettől fogva mérték a szeizmicitást is. A TXM esetében a hidraulikus rétegrepesztést megtiltó Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt a Népszabadság korábbi kérdésére, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító - például biocid - anyagokat tartalmaz. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szerint ugyanakkor korábban a víz más vegyi anyagokat is tartalmazott, de a jelenlegi víz-homok összetétel nem jelent veszélyt a föld alatti vízrendszerekre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rw2, 2015.04.19 17:03

@megalodon:
Ez tulajdonképpen így van, annyi hogy az evolúció nem áll le meg újraindul, egyszerűen csak irányt vált.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

papa4411, 2015.04.19 16:49

Nincs kitermelhető gáz. A többi csak duma, az akadémia is rosszul tudja! Én ott dolgoztam. A egészből annyi igaz, hogy a 12 rétegrepesztés semmi eredményt nem hozott. Az USA-ban levő palagázt 1823 óta termelik.Régebben mint a "konvencionális" gázt amit csak 1850 óta fedeztek fel.A konvencionális és nem konvencionális gáz közötti különbséget a közvélemény nem érti. A különbség nem a technológiában van. A konvencionális gázt föld alatti szerkezetekből nyerik, ahol a gáz nagy nyomáson összegyűlt és felhalmozódott és onnan nagy mennyiségben (több 10000-100000 m3/nap) tör a felszínre. Ezek szeizmikával kutathatók.A nem konvencionális gáz nem gáztelepben van, ez csak egy viszonylag magas gáztartalmú kőzet ahonnan néhány ezer- max 20000m3/nap mennyiségben tör fel és ezt próbálják nagyobb mennyiségre felhozni az egyébként igen régen (1930 óta) ismert technológia (vízszintes fúrás+rétegrepesztés)segítségével.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2015.04.19 12:09

Az emberiség rendkivül hasznos dolgokat tesz a földi élet szempontjából. Az elkövetkezendő 100 évben az összes létező szenet (ami az elmúlt 2 milliárd évnyi élet alapja volt, de ma már akár 6 km mélyen van)felhozza a felszín alól és elégeti, szintén kibányássza az élethez szükséges mikorelemeket és szétszórja a föld felszinén. A várható forgatókönyv így az alábbi :

Az emberiség és a fajok 70-90% nak a kipusztulása, 10-15 c felmelegedés akárcsak a hírhedt perm végi kihalás idején, ebből az emberiség 100-200 éven belül kipusztul a megmaradt fajok a rákövetkezendő 15-20.000 évben, az evoluciós óra pedig ujraindul és az elkövetkezendő 200.000 évben új fajok alapjai teremtődnek meg, a permi kipusztulás után pl a dinók (ma már madaraknak hivjuk őket) és az emlősök jelentek meg...(kb 300 millió éve).

Vagyis semmi gond ezzel a brutális környezetpusztítással,úgy látszik ez az emberiség feladata a nagy műben, ha elvégezte a feladatát akkor pusztulhat...az evolució túllép az emberiségen akárcsak a Trexen meg a mamutokon...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2015.04.19 09:30

Duma ez az egész. A szerencselovagok dumálnak. Fizikailag, müszakilag, alma.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Caleidos, 2015.04.19 08:17

@Pluralista:

Nem tudják megoldani. A Föld elsivatagosodásához a földművelés is hozzájárul, mivel a kezdetbe kopár földek több vizet vesztenek, mintha állandó zöld takaró védené. A talajvizek szintjei is csökkentek, mivel a csatornák rendszere elvezeti a csapadékot, mielőtt az beszivárogna a talajba. Ha a mezőgazdasági területeket visszaszorítanák a természet számára elviselhető szintre, éhen halna az emberiség három negyede.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html