A főváros XX. kerületében 2000-ben kezdték el árusítani és építeni azt a 72 lakásos társasházat, amelynek a kálváriája a mai napig húzódik. A ház építtetője vélhetően a finanszírozási nehézségei miatt néhány lakást többször is eladott, ráadásul a többes eladásokat sikeresen bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba is.

Az ügyet nehezíti, hogy a földhivatali bejegyzéseket rangsortöréssel végezte el a hivatal, ami azt jelentette, hogy a tulajdonosok tulajdonjogát nem az adásvételi szerződésük beadásának a sorrendjében, hanem a sorrendet megtörve jegyezték be, így nehezítve meg az igazi tulajdonosok megállapítását - mondta el a Napi Gazdaságnak, a ház jogi képviselője Novák Andrea ügyvéd. A földhivatal ennek alapján viszont megtagadta a társasházi alapító okirat bejegyzését.

Az ügyvéd szerette volna elérni, hogy a szerinte hibázó földhivatal korrigálja a rangsortöréseket, így téve rendbe a tulajdonviszonyokat. A földhivatali bejegyzéseknél azért lenne fontos a sorrend megállapítása, mert ugyanarra a lakásra beadott több adásvételi szerződés esetén az szerez tulajdonjogot, akinek a bejegyzési kérelme rangsorban előbb érkezik be a földhivatalhoz, így a később beadott tulajdonjog iránti kérelmet a földhivatalnak el kellett volna utasítani az ügyvédnő szerint. A fellebbezési kérelmet azonban az illetékes másodfokú hatóság a Fővárosi Földhivatal elutasította, mivel lejárt a törvényes fellebbezési határidő.

Kőszegi Gábor, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal hivatalvezetője szerint hivataluk nem jegyezhetett be több tulajdonost ugyanarra a lakásra, mivel jogilag ezek a lakások nem is léteztek. A beadott szerződések a telek tulajdoni hányadaira szóltak, amikben a lakások csak megközelítőleg meghatározva szerepeltek, így azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy esetleg ugyanazt többször is eladták.

Ha a már létrehozott társasház albetéteit értékesítik többször, az azonnal kiderült volna, de itt a ház megalapítása sem történt meg. Az érintetteknek megvolt a lehetőségük arra, hogy időben lépjenek, fellebbezzenek a szerintük jogsértő állapot ellen, így tehát inkább az a kérdés, miért nem tették ezt meg.

Az ügyvédnő a fellebbezés elutasítása után 2009 áprilisában fordult az ügyészséghez egy kérelemmel, hogy ügyészi óvást indítsanak el földhivatal jogszabálysértő bejegyző határozatai ellen. Az ügyészség szóvivője, Skoda Gabriella lapunknak azonban egyelőre csak annyit tudott mondani, hogy az ügy bonyolultságára tekintettel még nem tudták eldönteni, hogy igényel-e ügyészségi intézkedést.

Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható döntés, azt mondta: nincs ilyen esetekben határidő, de az ügyészség a többi feladata mellett igyekszik minél gyorsabban végezni, ebben az esetben azonban valóban nagyon szövevényes ügyről van szó.

Kőszegi szerint viszont hiába lesz ügyészségi határozat, az rájuk nézve nem kötelező érvényű, bár azt figyelembe vehetik. A földhivatal vezetője szerint így igazából két megoldást lehet célravezető a jelenlegi telektulajdonosoknak.

Az első az, hogy mindent visszaállítanak az eredeti állapotba, és újból jegyeztetik be a szerződéseket. Ez a gyorsabb megoldás lenne, ehhez azonban a lakók 100 százalékos egyetértése kell, ami általában nem szokott meglenni. Ráadásul ebben az ügyben az építtető már felszámolási eljárással meg is szűnt.

A másik megoldás egy bírósági peres eljárás lehet, amelynek során a bíróság ítéletben dönt a társasház bejegyzéséről, illetve hivatalból elkészíti a társasház alapító okiratát is. Ez azonban évekbe telhet, ha egyáltalán sikerül.

Egyelőre tehát úgy látszik szélmalomharcot vívnak a társasház lakói, és annak ellenére sincs az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjoguk bejegyezve, hogy a vételárat már megfizették.