Miután 10 órától több előadást is leállítottak, 11-től fórumot tartottak a HaHa-sok, ahol közösen megszavazták a blokád folytatását. Döntöttek arról is, hogy a tanórákon résztvevő oktatók és hallgatók fogják megszavazni, hogy csatlakoznak-e a kora délután kezdődő fórumhoz, ahol szabadon felszólalhatnak az őket érintő kérdésekben. A blokád az egyetem adminisztrációjának működését nem akadályozza, az ügyintézés továbbra is zavartalanul folyik. A blokád célja, hogy a szerveződés felhívja a figyelmet a meghozott oktatáspolitikai döntések "képtelenségére és tarthatatlanságára".

A délelőtti HaHa-sok blokádjára válaszul az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Oktatásért Felelős Államtitkársága sajtóközleményt adott ki, mely szerint "a tiltakozók nem korlátozhatják mások jogait". A tárca elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a diákok nagy része tanulni szeretne a felsőoktatási intézményekben, "pár forrófejű agitátor megakadályozza az órák megtartását". A közlemény szerint a kormány teljesítette a hallgatók legfontosabb követeléseit, erről decemberben a felsőoktatásban tanulók legitim képviselőivel részmegállapodást írt alá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájából (HÖOK), a Magyar Rektori Konferenciából (MRK) és a gazdasági élet meghatározó szervezeteiből megalakult Felsőoktatási Kerekasztal képviselőivel az EMMI folyamatosan egyeztet a még nyitott kérdésekről. A kormány jelentős, 47 milliárd forintra rúgó pluszforrásokat biztosít idén a felsőoktatásnak, így nemhogy forráskivonás történik, hanem például olyan - az előző kormányhoz köthető - hosszú évek óta húzódó helyzeteket old meg, mint a PPP beruházások, és az egyes felsőoktatási intézmények csődközeli állapotát ellensúlyozandó adósságkonszolidáció - teszi hozzá a közlemény. A formálódó új finanszírozási rendszerben az egyetemek, főiskolák oktatási, tudományos, kutatási autonómiáját továbbra is garantálja az állam.

Ezzel szemben az MRK korábbi kimutatásai szerint is 2008-tól évenkénti bontásban az állami támogatások folyamatosan csökkentek. Eszerint a Budapesti Gazdasági Főiskola idei támogatása a 2008-as keret 66 százaléka, míg a tavalyinak 78,5 százaléka. A Dunaújvárosi Főiskola támogatása az öt évvel ezelőttinek 36,5 százaléka, a tavalyinak 81,9 százaléka, az Eszterházy Károly Főiskoláé a 2008-as keret 62,5 százaléka, a tavalyi 83,8 százaléka. Az Eötvös József Főiskola kerete az öt évvel ezelőttinek 41,5 százaléka, a 2012-nek 54,3 százaléka. A Kecskeméti Főiskola állami támogatása a 2008-nak 66,4 százaléka, a tavalyinak 80,7 százaléka, a Nyíregyházi Főiskola forrása az öt évvel ezelőttinek 43,6 százaléka, a tavalyinak 61,1 százaléka. A Károly Róbert Főiskola esetében az állami juttatás az öt évvel ezelőttinek 27,3 százaléka, az előző évinek 63,8 százaléka, míg a Szolnoki Főiskolának a 2008-as keret 22,2 százaléka, a tavalyi összeg 35,1 százaléka jut.

A nagyobb egyetemeket is érzékenyen érinti az állami támogatások csökkenése. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2008-as keret 56,7 százalékából, a tavalyi források 69,7 százalékából gazdálkodhat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az öt évvel ezelőtti keret 69,9 százalékát, az előző évi források 83,4 százalékát kapja. Az ELTE esetében az arányok 59,4 és 69,1 százalékra jönnek ki, a Debreceni Egyetem esetében 61,2 százalék és 75 százalék a keret. A Miskolci Egyetem az öt évvel ezelőtti állami juttatások 53 százalékával és a tavalyi 76,6 százalékával számolhat, a Pécsi Tudományegyetem 53,2 százalékával, illetve 66,4 százalékával. A Szegedi Tudományegyetem esetében a 2008-as keret 64,4 százaléka, illetve a tavalyi források 74,5 százaléka az előirányzat.