Azt, hogy mit hoz a 2009-es év, jelen pillanatban nagyon nehéz megmondani - állítja. Mint hozzátette, tisztábban valószínűleg csak az év második felében lehet majd látni, még a bankok sem egyformán értékelik a jelenlegi helyzetet, gyakran ellentmondó lépéseket tesznek, míg az egyik emel, a másik csökkenti hiteltermékei kamatát.

Akár 30 százalékos visszaesés is elképzelhető most a piacon - teszi hozzá a szakember. Kifejtette, jelenleg a gyenge forint jelent komoly fejtörést a bankok számára, hiszen ennek következtében a sokkal kedvezőbb árfolyamnál folyósított hitel forintban nyilvántartott tőkeértéke most közelíti a fedezetül bevont ingatlanok értékét, ami főleg a magas finanszírozású hiteltermékek esetében jelent tényleges problémát. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 2008 júliusa és 2009 februárja között a forint 29 százalékkal értékelődött le az euróval, 40 százalékkal a svájci frankkal és 89 százalékkal a japán jennel szemben.

Bánfalvi szerint a bankok pótfedezet bevonásával vagy előtörlesztéssel csökkenthetik megnövekedett kockázatukat.

Az OTP Banknál - tájékoztatták lapunkat - a devizaárfolyamok jelentős elmozdulása ellenére sem szólították fel pótfedezet biztosítására vagy előtörlesztésre azon lakossági ügyfeleiket, akiknek forintban kifejezett tartozása meghaladta a bank fedezetét képező jelzálogjog összegét. A legnagyobb magyar banknál pótfedezet bevonására szintén nem került sor a közép- és nagyvállalati ügyfélkörben - hangsúlyozták. Ebből persze az is kiderül, hogy a mikro-, illetve kisvállalatoknál bekövetkezhetett ilyen fejlemény. A csak a vállalati üzletágban érintett Commerzbanknál - mondta el Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató - csupán 0,5-1 százalékkal nőtt azon ügyfelek száma, amelyeknél a hitelkonstrukciót át kell strukturálni. Lovas kiemelte viszont, hogy itt olyan esetekről van szó, ahol a korábban felvett hiteleket a cégek például forgalomkiesés vagy a vevői tartozások késedelme miatt nem tudják a meghatározott volumenben és időben fizetni. Ilyenkor a bank a futamidő meghosszabbításával és/vagy a törlesztőrészletek átalakításával segíthet.


A Raiffeisennél minden ügyfélkör esetében határozottan állították, hogy nem volt szükség ilyen lépésre, a banknál bíznak abban, hogy az árfolyam normalizálódik és nem is lesz rá szükség. Ugyanezt mondták el a K&H-nál is, míg például a CIB-nél egyáltalán nem nyilatkoztak erről a kérdésről. A Raiffeisennél egyébként jelenleg egy olyan megoldás bevezetésén dolgoznak, amellyel a bajba kerülő devizahiteleseknél proaktív magatartást tudnak majd folytatni.

A jelenlegi körülmények között (amikor a bankok között érezhetően csökkent a verseny, az adósok egy részét pedig mindenki inkább kívül szeretné tudni) logikus a - sok közvetítő számára az üzletek zömét adó - hitelkiváltások számának jelentős visszaesése. Tavaly egyébként a hazai hitelkiváltás szintje - egyértelműen az ügynökök térnyerését mutatva - már tavasszal elérte az uniós átlagot, miközben a GDP-arányos jelzáloghitel-állomány még jócskán az uniós átlag alatt volt. A jelzálog-hitelezésben minden tíz új lakáshitelből hatot ügynökök értékesítettek, a jutalékok szintje pedig öt év alatt megduplázódott - hangzott el egy konferencián (Napi, 2008. december 8.). Sokan vélik úgy (köztük jegybanki és felügyeleti szakemberek), hogy a válság egyik jótékony hatása éppen az ezen a téren bekövetkező drasztikus csökkenés lehet. Gondot okozott ugyanis, hogy az ügynökök egyik banktól a másikig vitték az állományokat, ami az ügyfélnek sem válhatott hasznára.