- Számos fideszes nyilatkozó utalt az elmúlt időszakban arra, hogy kormányra kerülésük esetén felülvizsgálnák az egészségpénztár-reformot. Várhatóan ugyanakkor addigra már olyan polgárjogi szerződések lesznek érvényben, amelyektől csak kártérítés mellett lehet elállni. Készek-e vállalni ennek minden ódiumát, illetve mikorra forgatnák vissza az időkereket az egészségügyben?

- A szakmai közvélemény számára teljesen világos, hogy mit szeretne a Fidesz: visszatérni a 2001-es kórház-finanszírozási törvényhez, amely a nonprofit szakmai szervezeteknek lehetővé tette volna, hogy a kórházakban, az egészségügyi ellátórendszerben átvegyék az egészségügyi ellátást. Nem abban gondolkodunk tehát, hogy változatlanul hagyjuk a rendszert, mert annak a problémái nyilvánvalók. De az egységes nemzeti kockázatközösséget nem bontanánk meg. A profitorientált egészségbiztosítási cégeknek nem az az érdekük, hogy minél többet költsenek rám ha beteg vagyok, hanem hogy profitot termeljenek. Képlékeny még, hogy a mostani kormány hogyan akarja megvalósítani ezt az új rendszert, hogy mit fogunk örökölni, ha kormányra jutunk, de abban biztos vagyok, hogy a Fidesz ezt felül fogja vizsgálni.

- Nem riadnak tehát vissza attól, hogy esetleg szerződéseket kell módosítani vagy akár kártérítést is kell fizetnie az államnak.

- Miért gondoljuk mindig azt, hogy ezeknek az ügyeknek mindenképpen el kell menniük a bíróságig? A befektetőnek is megvannak a maga szempontjai, úgy szeret beszállni, esetleg kiszállni egy üzletből, hogy lehetőleg nagy veszteség ne érje. Ha ilyen helyzet lesz, majd megpróbálunk megállapodni.

- Számos privatizációs tranzakciót is bíráltak, kormányra kerülve mely esetekben vennék elő újra az aktákat?

- A Forrás Rt., vagy a Bábolna-privatizáció ügyét mindenképpen vizsgálni kell, ez utóbbi esetében az Állami Számvevőszék is személyi felelősségre vonást és büntetőeljárás-indítást javasolt. Ilyen ügy lehet a Budapest Airport értékesítése is, annak ellenére, hogy az eladás óta több tulajdonosváltás is történt a cégnél. Az egyedi eseteknél viszont fontosabbnak tartom, hogy átfogó felülvizsgálatra kerüljön sor, mivel a számvevők szerint az elmúlt időszakban szinte nem volt olyan tranzakciója az ÁPV Zrt.-nek, amely törvényesen és szabályszerűen zajlott volna le. Ez azt jelenti, hogy ahol szabálytalanság történt, a helyzet tisztázására van szükség.

- A régi akták mellett folyamatosan nyílnak az újabbak is, például már beérkeztek az első módosító indítványok a 2008-as költségvetés tervezetéhez. Korábban gyakran vádolták kormánypárti oldalról a Fideszt azzal, hogy fedezet nélküli módosítók tömegét terjesztik be, amelyek elfogadása lehetetlenné tenné a hiánycélok betartását. Az idén milyen irányelvek mentén készülnek a javaslataik?

- A Fidesz négy módosítójavaslat-csomaggal készül. Az úgynevezett központi Fidesz-csomag indítványai azt mutatják meg, hogy milyen irányú gazdaságpolitikát szeretnénk. Lesz egy tükör-csomag is, elővesszük, hogy mit ígértek a szocialista politikusok a régióknak, a településeknek és beterjesztjük azokat. Harmadrészt készülünk egy ágazati csomaggal, ide sorolható az egészségügy, a mezőgazdaság, az önkormányzatok és az oktatás. Végül lesz lehetőség egyéni képviselői indítványokra is, nem szoktuk ugyanis korlátozni képviselőink mozgásterét. A Fidesz-csomag esetében alapelv, hogy nem változhat a hiány nagysága.

- A prudens fiskális politika egyik legfőbb intézményi biztosítéka a kormány szerint a január elsejével felállítani tervezett Költségvetési Hivatal lenne. Az ötpárti tárgyalások ugyanakkor még zajlanak: tartható ez a menetrend?

- A hetekben végre írásos anyagot is kaptunk, amelyről hamarosan kialakítjuk az álláspontunkat. Ha a kormány nagyon akarja, persze feles törvénnyel is létrehozhatja az új intézményt, de jobb lenne, ha erősebb legitimációval, többpárti támogatással is bírna. Az egyeztetések elején mi inkább egy néhány fős fiskális tanácsot javasoltunk, de három feltétellel elfogadtuk a hivatal gondolatát is: független legyen, olcsó legyen és a hatáskörök világosan szét legyenek választva a most meglévő intézményektől, elsősorban az Állami Számvevőszéktől. A függetlenség részleteiről még folynak a tárgyalások. A kormány javaslata alapján a milliárdos költségvetéssel, elnökkel, alelnökökkel, hivatali autókkal és minimum 150 fős stábbal létrejövő intézmény nem lesz éppen olcsó. A hatáskörök tisztázását illetően megint csak gond van, mert az ÁSZ több esetben hasonló munkát végez. Nem az a gond, hogy az ÁSZ ezt rosszul végzi, hanem hogy a benyújtás előtt néhány nappal kell véleményeznie egy több ezer oldalas dokumentumot.


- Kovács Árpád ÁSZ-elnök ezzel kapcsolatban fel szokta vetni egy "árumegállító jog" biztosítását, azaz hogy az új hivatal vagy az ÁSZ visszaküldhesse átdolgozásra a költségvetési javaslatot, ha az nem felel meg bizonyos alapvető szakmai normáknak. Ezzel egyetértenének?

- Hatásköröket természetesen nem lehet elvonni a kormánytól és az országgyűléstől, de elvi akadályát egy ilyen javaslatnak nem látom. Tekintettel az elmúlt időszak államháztartási problémáira, egy átmeneti időszakra, például az euró bevezetéséig elképzelhetőnek tartanék ilyen eljárást.

- A kormány ebben a ciklusban az új hivatal, a már bejelentett kiadási plafonok és fiskális szabályok mellett nem tervez átfogó költségvetéstervezési reformot. A Fidesz decemberre elkészülő új programjában várható valamilyen javaslat ezen a téren?

- Az önkormányzati területen szeretnénk kettéválasztani a működési és felhalmozási célú kiadásokat. Időzített bomba ugyanis az önkormányzatok eladósodása, amivel a kormányzat eddig semmit sem tudott kezdeni. Az önkormányzatok újabb és újabb feladatokat kapnak források nélkül, amit kötvénykibocsátásból finanszíroznak. A javaslatunk ezzel kapcsolatban az, hogy új hiteleket csak felhalmozási célokra vehessenek fel a helyhatóságok. Tisztázni kell a kötelező feladatokat, az ehhez szükséges kiadások forrásait pedig biztosítani kell.

- Nem korlátozza ez a javaslat az önkormányzatok gazdasági autonómiáját?

- Az autonómiájukat elsősorban az korlátozza, ha a kormány a normatív támogatások rendszerét úgy szabja át, hogy nem ad mozgásteret számukra, nem biztosítja a felelős politika előfeltételeit. A többcélú kistérségi társulások erőltetése vagy kikényszerítése, az oktatási intézmények bezárása sokkal hátrányosabban érinti az önkormányzatokat. Egy másik javaslatunk éppen a pénzhiányos önkormányzatokon segíthetne azzal, hogy az MFB-n keresztül speciális hiteleket biztosítana az uniós pályázatok önrészére - szerencsére úgy tűnik, hogy a kormányzat is hasonlóképpen gondolkodik.

- Ha már felelős politika, nem gondolják, hogy nehezíti a költségvetési intézményrendszer többpárti konszenzuson alapuló átalakítását, ha a legnagyobb ellenzéki párt nem áll szóba az éppen regnáló kormányfővel?

Vélhetően a külföldi befektetők szemében sem tünteti fel jó színben az országot, ha azt látják, hogy a magyarok még maguk között sem tudnak megegyezni.- Nem árt az arányokat megfelelően látni. A hitelesség megingásának elsődleges oka a kormány gazdaságpolitikája. Az elmúlt években a sáveltolással, az államadósság növekedésével, adóemeléssel és a 100 napos programokkal a kormány aláásta hitelességünket a nemzetközi befektetők szemében. Az ellenzéki elfogultságokkal nem igazán vádolható Surányi György volt MNB-elnök mondta, hogy ebben az eseménysorozatban legalább 70 százalék a jelenlegi kormány felelőssége - szerintem még ennél is rosszabb az arány. A népszavazás arról is szól, hogy az emberek megtévesztésük után ismét beleszólhassanak a közügyekbe, és ezáltal helyreállítsuk a demokrácia sérült intézményrendszerét.


- A hitelesség szempontjából kiemelkedően fontos monetáris és fiskális politika közötti összhang mindenesetre mintha javult volna Simor András színre lépésével. Elégedettek az új jegybankelnök és a megújult monetáris tanács eddigi teljesítményével?

- Tiszteletben tartjuk a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét, de véleményünk azért lehet, aminek hangot is adtunk, amikor bíráltuk a júniusi kamatcsökkentést. A mostani vezetés bizonytalan pontja a kommunikáció, egyelőre nehezen határozható meg, hogy milyen stabil alapelvek alapján dönt a monetáris tanács. De ez ki fog alakulni, optimista vagyok, mivel olyan vezetők vannak az MNB élén, akik képesek tanulni a piaci reakciókból.

- Az euróbevezetés egyik előfeltétele a konvergenciaprogramban vázolt makropálya betartása. Elemzők szerint ez a költségvetési hiány esetében 2007-re vagy akár még 2008-ra is tarthatónak tűnik, de egyre több jele van annak, hogy 2009-től megint elindulhat az osztogatás.

- A konvergenciaprogram hitelességi szempontból jobb, mint a 2005 végi, az Európai Bizottság által visszadobott program. Baj a céllal és az eszközökkel van. Egy rossz kiigazítás ment végbe 2006-ban, bevételsúlyozott volt a csomag, ami rontotta az ország versenyképességét. Mindemellett azt is nehéz megítélni, hogy teljesíthető-e a program. Az első év úgy néz ki, teljesíthető lesz kisebb-nagyobb buktatókkal; én inkább attól tartok, hogy mivel a kormány a magának nem túl magasra tett lécet - úgy tűnik - átviszi, már azon gondolkodik, hogyan lehet puhítani. Gondoljunk csak az idei magasabb adóbevétel miatti 186 milliárd forint laza elköltésére, illetve már megy a vita, hogy az egészségbiztosítási alap többletbevételeit hogyan kell szétosztani. Azokkal értek tehát egyet, akik azt mondják, hogy egy átmeneti konszolidáció után 2009-ben ugyanazokkal a gondokkal szembesülhetünk, mint 2006-ban.


- Mindezek figyelembevételével mikor lesz euró Magyarországon?

- Először is a konvergenciaprogramban ki kellett volna tűzni egy céldátumot.

- Az akkor még létező konvergenciatanács tavaly ősszel úgy döntött, hogy addig nincs értelme kitűzni a dátumot, amíg legalább az első jelei nem látszanak a kiigazítás hatásának.

- Ezt mondhatta tavaly a miniszterelnök által felkért konvergenciatanács, de ma már látszanak az euró-céltalanság veszélyei. A mi álláspontunk ennél határozottabb. Ma az elemzői konszenzus 2014-et jósolja, de ez messze van attól, amit szeretnénk. Az új dátumot társadalmi konszenzussal kellene meghatározni, amit segít, hogy a politikai és gazdasági elitben teljes az egyetértés arról, hogy minél előbb kell az euró. Ezzel ellentétben az emberek körében egyre nő az eurószkepticizmus, és ha nem látják a csatlakozás előnyeit, nehezebben is kérhetjük őket az áldozatvállalásra a bevezetése érdekében. Így azt javasoljuk, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel és a civil szférával egyeztetve határozzunk meg mielőbb egy dátumot.

- A Fidesz számára milyen dátum lehet a tárgyalási alap?

- Ez a kormány addig meghozott lépéseitől is függ. A lehető legkorábbi dátumot szeretnénk: még mindig reálisnak tartanám 2012-t is, ha a gazdaságpolitika más vágányra kerül.


Nemet mond a Fidesz az ingatlanadóra és az efehóra

A fideszes képviselők sem támogatnák az általános értékalapú ingatlanadó bevezetését, legalábbis a kormány által javasolt módon. A párt szakértői szerint amíg nem garantálható, hogy a vagyonadót az ingatlanok valódi értéke után fizessék meg, addig a bevezetésnek az alkotmányos feltételei sem állnak fenn. Az ellenzéki képviselők nem támogatják az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (efeho) bevezetését, amely három kis adót, az innovációs, munkaadói, és szakképzési járulékot váltaná fel. Mivel a javaslat az érdekképviseleteknek sem tetszik, az efeho nagy valószínűséggel kukába kerül, bár ezt a kérdést hivatalosan még lebegteti a pénzügyi tárca, mondván, hogy nem született eddig ebben az ügyben kormányzati döntés. Sokkalta esélytelenebb - mondhatni tipikusan ellenzéki - javaslat az a kezdeményezés, amely három százalékponttal, a jelenlegi 24 százalékról 21 százalékra mérsékelné a munkáltatók által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék mértékét. Az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésével mindenki egyetért, ám ehhez meg kellene teremteni a feltételeket, vagyis a kieső 235 milliárd forint pótlását. Fiatal demokrata képviselők szerint indokolatlan a személyi jövedelemadó-tábla valorizációjának elmaradása, ezért arra tesznek javaslatot, hogy 18 százalékos határa a jelenlegi 1,7 millió forintról 1,8 millióra emelkedjék. A kormány állítása szerint az adójóváírás miatt némileg csökken az adóterhelés 2008-ban, ám a valorizáció elmaradása miatt összességében nyolc százalékkal nőnek a várható adóbevételek, amely meghaladja a gazdasági növekedés és az infláció együttes mértékét, vagyis így az adóterhelés nő.