Több mint három évvel ezelőtt vetette fel az MDF az öröklési illeték eltörlésének ötletét: a párt 2004 májusában nyújtotta be első határozati javaslatát a parlamentnek, az európai parlamenti választási kampány részeként. Akkor a pártok megegyeztek a kérdésben - mondta most lapunknak Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője -, a pénzügyi tárcával megkezdődtek a tárgyalások, végül azonban nem sikerült megállapodniuk.

Ezt követően a haláladónak is elkeresztelt öröklési illeték megszüntetése rendre felbukkant az MDF listáján. Az Országgyűlésben három határozati javaslatot fogalmaztak meg az illeték megszüntetésére, négyszer azonnali kérdést intéztek a kormányhoz, egyszer pedig törvénymódosító javaslatot is benyújtottak (nem számítva a beterjesztett adótörvényekhez kapcsolt módosító indítványokat). Két héttel ezelőtt ismét egy határozati javaslatot nyújtott be Dávid Ibolya, a párt elnöke.

Az illeték igazságtalan, hiszen egy már adózott jövedelemre vetik ki - fejtette ki Herényi Károly. A társadalmi negatívuma sokkal nagyobb a gazdasági haszonnál, s nemcsak azért, mert a gyász ideje alatt benyújtott követelésről szó.

A kormány szerint az illeték igazságossága nem kérdőjelezhető meg, mert az ajándékozási illeték mellett ma ez az egyetlen olyan közteher, amely a vagyongyarapodást terheli, elsősorban emiatt és nem költségvetési megfontolások miatt működik. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tegnapi ülésén az is felmerült - Csillag István volt gazdasági miniszter és Mihályi Péter közgazdász javaslatai között -, hogy a szupersemlegesség jegyében meg kellene emelni a vagyoni típusú adók mértékét, köztük az "örökösödési adóét" is.

Az MDF azonban abban bízik, hogy jövőre szóba kerülhet az illeték fokozatos leépítése: első körben a közeli hozzátartozók - szülő, gyerek, házastárs, testvér - illetékét szüntetnék meg (ők fizetik be az öröklési illeték nyolcvan százalékát). Kérdésünkre, hogy a konvergenciaprogrammal mennyiben egyeztethető össze az illeték megszüntetése, Herényi Károly azt felelte: fontos lenne, hogy ilyen intézkedésekkel enyhítse a kormány a megszorítások társadalmi hatásait. A Pénzügyminisztérium számításai szerint évente átlagosan 45 ezer forint terhet jelent ez az illeték az érintetteknek - 2005-ben 312 ezren fizettek összesen 13 milliárd forint öröklési illetéket.

Mentes az öröklési illeték alól

A hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség

A takarékbetét és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése

Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó része (a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni)

A lakástulajdon haszonélvezetének, használatának öröklése, ha az örökös a túlélő házastárs

Az örökség, ha az örökhagyó kiskorú, és hagyatékát szülője örökli (ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is)

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított négy éven belül lakóházat épít

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésétől (2000. február 26.) gyakorolhatta a működtetési jog alapján végezhető tevékenységet