Elsült a kormány csodafegyvere - ez lett a vége

A kormány még tavaly bejelentette, hogy jelentősen le akarja építeni a közmunkarendszert, és távlati céljuk szerint 150 ezer főt kívánnak foglalkoztatni. A csökkenés már elkezdődött, de hogy állunk most? - ezt járta körbe a Policy Agenda.
Dzindzisz Sztefan, 2018. június 28. csütörtök, 16:40
Fotó: Napi.hu

A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban 223 ezer ember dolgozott közmunkásként, míg 2018 első négy hónapjában már csak 150 ezer fő. Ez 33 százalékos létszámleépítést jelent, azaz több, mint 73 ezer munkást.

A Policy Agenda elemzése szerint településtípusok szerint nincs lényeges eltérés 2016 és 2018 között. Azaz a teljes közmunkás-állomány 56,3 százaléka dolgozott 2016-ban a legkisebb településeken, míg 2018-ban ugyanitt 56,6 százalékuk. Ezzel szemben az összes munkavállalási korúnak csak 31 százaléka él falvakban.

Máshol is felborultak az arányok: a fővárosban és a megyei jogú városokban a munkavállalási korú népesség 37 százaléka él, a közmunkások aránya ezzel szemben csupán 10,6 százalék. ("Újabb sorscsapás" - kiszúr a kormány az 55 év felettiekkel?)

Az adatok tehát azt mutatják, hogy településtípusok alapján nem történt változás, azaz arányaiban minden területről ugyanannyi embert vettek ki a rendszerből. Fontos azonban aláhúzni, hogy arányokról van szó, és nem a foglalkoztatottak számáról - ott ugyanis ebből következően jelentős különbségek vannak a településtípusok között. A 73 ezer fős létszámcsökkenésből 41 ezer főt a falvakban élők, 24 ezer főt a nem megyei jogú városokban élők jelentik, míg a fővárosban és a megyei jogú városokban élők 8 ezer főt "adtak" hozzá a létszámleépítéshez.

Mi a helyzet a megyékben?

A Policy Agenda összehasonlította a megyei adatokat is, melyből kiderül, hogy egyenlőtlen volt a létszámleépítés. A legnagyobb "veszteséget" szenvedő három megye (Hajdú, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 27 ezer közmunkással kevesebbet tudott foglalkoztatni, míg a lista másik végén lévő megyék (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) 3 ezer főt.

Természetesen a keleti megyékben korábban is több közmunkás volt, ezért arányaiban ez is jellemzi a helyzetet. Átlagosan 33 százalékkal csökkent a közmunkások száma, ehhez képest Borsodban 24, Szabolcsban 27, Tolnában 29, Nógrádban 30, Békésben és Bács-Kiskunban pedig egyaránt 32 százalékkal.

Érdekesség, hogy a közmunkások létszámcsökkenését kompenzálta a munkaerőpiac, azaz a foglalkoztatottak számának változásában nem látszik a közmunkások leépítése. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy azok az emberek helyezkedtek el a "normál" munkaerőpiacon, akik korábban közfoglalkoztatottak voltak, de létszámukat tekintve statisztikai értelemben mindenképpen bekerültek legalább ugyanennyien a munka világába - véli a Policy Agenda. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lóg ki valamelyest, ahol 10 ezer emberrel kevesebbnek jutott közmunka 2018 első négy hónapjában, mint 2016-ban, ugyanakkor a foglalkoztatotti létszám is csökkent, majdnem 1000 fővel.

Kevesebb a "közmunkával fertőzött" település

2016-ban 977 település volt (az összes település 31 százaléka) olyan, ahol a munkavállalási korú népesség legalább 10 százaléka közmunkásként dolgozott. Ez a szám 2018-ra 585 településre csökkent (19 százalékára az összes településnek). Ezeket a településeket nevezi a Policy Agenda közmunkával fertőzött településeknek, hiszen a munkaerőpiacukat alapvetően meghatározza ez a foglalkoztatási forma.

Még mindig szembetűnő, hogy az ország keleti szélén lévő megyék településeinek kb. 40 százaléka olyan, ahol a közfoglalkoztatottak aránya a potenciális munkavállalókon belül 10 százalék feletti arányt képvisel. Például, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak a falvakat nézzük, akkor az látszik, hogy még a közmunkások létszámleépítése után is 1000 foglalkoztatottból 180 (!) közmunkás. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében 1000 foglalkoztatottból 6 ember közmunkás.

Összességében az látszik: politikai szemszögből nézve úgy hajtott végre a Fidesz a közfoglalkoztatásban másfél év alatt egy 33 százalékos létszámleépítést, hogy ebből jelentősebb feszültség nem volt. Ugyanakkor a létszámleépítés arányaiban inkább fűnyíróelv-szerű volt, miközben a foglalkoztatottak számát tekintve nagyon rosszul érintette a nehezebb helyzetben lévő területeket. A munkaerőhiány miatti kereslet tényszerűen ennek a rétegnek egy részét felszippantotta. Egyértelmű azonban, hogy lettek olyanok, akiket az "árokszélén" hagyott a rendszer. A közmunkarendszer továbbra is a falvak munkavállalói számára jelent egy arányait tekintve jelentősebb segítséget. Sajnos ez azt eredményezi, hogy a falvakban becsléseink szerint 1000 foglalkoztatottból 72 ember csak közmunkásként tud dolgozni - írja a Policy Agenda.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2018.06.29 10:57

@europeer javítja magát :-): A z integrálandókkal nem a származuk a bajom helyett Az integrálandókkal nem a származásuk a bajom...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2018.06.29 10:54

Amint az rendszeresen olvasható tőlem, leginkább szidom a kormányt. A közmunkaprogram viszont dicséretes megoldás. Főleg, ha még adnak mellé képzést is. Annak a színvonala nem a legjobb, de valamit mégis ér.
A képzés fontos, csak nem mindig azok kerülnek be, akik valóban szeretnének tanulni és utána azzal a szakképzettséggel dolgozni.
A kiválasztás menetét rossznak tartom, mert elsősorban az integráltandókat nyomják és életkor szerint is szelektálnak.
A z integrálandókkal nem a származuk a bajom, hanem az, hogy azokat mindenképp előreveszik, és sokan lelépnek a képzés során. Sok sápadtarcú meg azért nem jut be, mert olyanok veszik el a helyet, akik csak a pénz miatt mennek a tanfolyamra, majd le sem vizsgáznak. A közmunka jó, a képzést és a kiválasztást fejleszteni kellene.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszaii, 2018.06.29 08:00

Közmunkaprogram kampányfogás volt mint a migrációs, sorosozó, brüsszelező kampányok és népszavazás..
Elment ezekre 1000 milliárd ft.
Orbán egy maffiozó.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html