A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Hatalmasat zuhant csütörtökön napközben a két tőzsdei áramszolgáltató-részvény árfolyama, az Elmű 20, az Émász 16 százalékkal is állt szerdai záróértéke alatt. A forgalom persze rendkívül alacsony volt, mindkét papír esetében alig haladta meg az egymillió forintot, azonban nem véletlen, hogy a kis közkézhányaddal rendelkező részvények könyveiben annyira nem akadt vásárló, hogy egy kisebb eladó tétel is nagy áresést tudott kiváltani.
A részvényekkel szembeni befektetői averzió érthető, hiszen a kormány újabb rezsicsökkentési terve érzékenyen érintheti az áramszolgáltatók nyereségességét. Az első negyedévben az Émász számvitelileg ugyan javított − 341 millió forint nyereséget ért el konszolidáltan a tavalyi, 400 millió forintot meghaladó veszteség után −, az Elmű profitja viszont 60 százalékkal, 1 milliárd forintra zuhant.
Az áramszolgáltató-papírokat korábban magas osztalékhozamuk miatt kedvelték a befektetők, s ezzel egyelőre az elmúlt két évben nem nagyon lehetett baj. Az Elmű idén és tavaly is 1700, az Émász 1400 forintnyi osztalékot fizetett részvényeseinek. Ha erre a kifizetésre lehetne számítani jövőre is, akkor a jelenlegi árfolyamok mellett a két cég papírjai 17 százalékos hozammal kecsegtetnék a bátor vásárlót. A problémát pont az jelenti, hogy a piac nem bízik az osztalék fenntarthatóságában, s annak csökkenését árazza. Ez egyébként nem áramszolgáltató-, illetve Magyarország-specifikus jelenség.
A Magyar Telekom osztalékhozama változatlan kifizetési szintet feltételezve 14 százalék felett van, ami jóval meghaladja a hazai állampapírhozamokat. De például ezzel a becsléssel a két magyar tőzsdei áramszolgáltató anyavállalata, az RWE is hasonlóan kedvező hozamot biztosíthatna, 7,4 százalékos osztalékhozammal (amelyet nyilván az eurókamatokkal kell összevetni). Ez utóbbi esetében persze nem a magyar kormány, hanem a német szabályozás játszik közre a befektetői bizalomvesztésben, a társaságnak jelentős terhet jelent többek között a fukusimai katasztrófa után a nukleáris energiára kivetett különadó is (az E.On és az RWE árfolyama a katasztrófa óta a magyar áramszolgáltató-részvényekhez mérhető nagyságban zuhant).
Az elmúlt években értéküket harmadoló két tőzsdei áramszolgáltató megmaradt kisrészvényesei számára középtávon mentőövet az jelenthetne, ha sor kerülne a magyar állam és a fő tulajdonos RWE-csoport között egy tranzakcióra. Ha ugyanis az RWE eladná többségi részesedését a magyar államnak − a nyitottságot Marie-Theres Thiell, az Elmű és az Émász igazgatóságának elnöke jelezte −, akkor a kisebbségi részvényeseknek vételi ajánlatot kellene tenni, ahol az alacsony tőzsdei árfolyam miatt a cégek egy részvényre jutó sajáttőke-értéke lehetne az irányadó. Ez az Elmű esetében 24 ezer, az Émásznál 23 ezer forint feletti értéket jelentene. Az erre való spekuláció azonban egyelőre meglehetősen kockázatosnak tűnik.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Pénzügyi konferencia 2013 június 18
A cikk témájával bővebben foglalkozik a Napi Gazdaság június 18-ai konferenciája: