Furcsa elbocsátások a magyar topegyetemen

Nem szakmai szempontok szerint folyik a leépítés az ELTE-n, hanem azon az alapon, hogy kinek az elbocsátásával lehet a legtöbbet megspórolni - állítja egy ott dolgozó.
Komócsin Sándor, 2019. március 5. kedd, 09:49
Fotó: Pixabay

Az ország egyik legjobb egyetemi karán nem a minőség számít, hanem az, mely oktatók elbocsátásával lehet a lehető legtöbb pénzt megspórolni - nyilatkozta a Népszavának az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) egyik munkatársa az intézményben éppen zajló elbocsátásokról. Szerinte a kar vezetése nem mérte fel, egy-egy oktató elbocsátásának milyen hatásai lehetnek. Egy fő szempont volt: lehetőleg a 65 év feletti, egyetemi tanár titulussal rendelkező oktatók közül kell válogatni.

Az ELTE két karán, a TTK mellett a Bölcsészettudományi Karon (BTK) is létszámleépítésről döntöttek, mert a két kar nagy hiányt halmozott fel az elmúlt évek alatt. A BTK-nak és TTK-nak is 250 millió forintot kell megtakarítania. Noha a hiány javarészt a felsőoktatás alulfinanszírozottsága miatt alakult ki, a döntéshozók nem a plusz források biztosításában, hanem a kirúgásokban, nyugdíjazásokban látják a megoldást. Az egyetem januári közlése szerint a két karon összesen 64 munkatársuktól válnak meg.

A TTK-t ez különösen nehéz helyzetbe sodorja, hiszen az oktatók már az elbocsátások előtt is túlterheltek voltak, az egy oktatóra eső diákok száma jóval magasabb, mint a BTK-n. Van olyan idős oktató, akinek az előadásaira több száz diák jár egyszerre. Van, aki kutatócsoportot is vezet, ehhez viszont feltétel, hogy egyetemi tanári státuszban dolgozzon. Ha nyugdíjazzák, a kutatócsoport munkája is bizonytalanná válik. A napilap ezzel kapcsolatos kérdéseire nem kapott választ az egyetem vezetőségétől.

HOZZÁSZÓLÁSOK