A Fidesz másfél év kormányzás után jutott el arra a pontra, hogy átalakítsa a magyar állami nyugdíjrendszert, miután első lépésként kvázi államosította mintegy 3000 milliárd forintnyi magánpénztári vagyont. A második lépés volt a korhatár alatti nyugdíjasok ellátásnak megszüntetése, ezek átalakítása 2012-től kezdődött meg. A kormány(pártok) retorikája szerint az akkori intézkedésekkel tartósan fenntarthatóvá tette a nyugdíjrendszert, azzal, hogy a korhatár alatti nyugdíjakat nem a Nyugdíjbiztosítási Alap, hanem a költségvetés fizette.
A nyugdíjasok mikroszférájában a reform azt jelentette, hogy a korhatár alatti ellátások megszűntek nyugdíjként viselkedni, vagyis az érintettek ezután nem nyugdíjat, hanem úgynevezett korhatár alatti ellátást kaptak, amely egyébként megegyezett a korábbi nyugdíjukkal, ráadásul az emeléseket is megkapták. A nyugdíj státuszának elvesztése ugyanakkor az érintettekben egzisztenciális félelmeket váltott ki, hiszen nem volt világos, hogy mi a kormány további célja ezen ellátásokkal. Ezek a félelmek később nem igazolódtak, ugyanis a kormány nem ment tovább az úton és megelégedett az ellátások átkeresztelésével.
Elmaradt a pénzügyi haszon
Ahogy az várható volt, a korhatár alatti ellátottak előbb-utóbb beleöregednek a "normál" nyugdíjrendszerbe, ennek köszönhetően már tavaly is látványosan csökkent a korhatár alatti ellátásokra fordított összeg, ami idén tovább folytatódik. Az elmúlt két évben ezen kiadások száz milliárd forinttal apadtak.
Nyugellátások | Korhatár alatti ellátások | Összesen | |
2012 | 2642,8 | 280,0 | 2922,8 |
2013 | 2839,5 | 223,5 | 3063,0 |
2014 | 2947,4 | 175,6 | 3122,9 |
2015 | 3084,3 | 156,3 | 3240,6 |
2016 | 3228,8 | 131,7 | 3360,5 |
2017 | 3374,6 | 120,4 | 3495,0 |
Forrás: költségvetés |
Ez a nyugdíjreform érdemi magtakarítással nem járt - erre utal Doncsev András, emberi erőforrás államtitkár írásbeli tájékoztatása, ami a parlament honlapján olvasható. Két szocialista képviselő írásban arról faggatta a minisztert, hogy "Mekkora kiadáscsökkentést jelentett a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése?" - ám válasz helyett leginkább "elmúltnyolcévezett" az államtitkár.
A katonák sem kapnak kevesebbet?
A 2012-es nyugdíjreform egyrészt érintette a rokkantak táborát, akiket a kormány - nagyon helyesen - integrálni akart a munkaerőpiacba, ám ennek sem a foglakoztatási, sem az egészségügyi-rehabilitációs intézménye nem volt biztosítva, így végül a nemes elképzelésekből szinte semmi nem teljesült. A munkaerőpiaci rehabilitáció, reintegráció elmaradt - a korhatárt elérve a rokkant-ellátottak többsége viszont - a korábbi szabályoknak megfelelően szintén nyugdíjas lesz.
A 2012-es átalakítások másik csapásiránya a rendőrségi, katonai szolgálati nyugdíjak megszüntetése volt, ugyanis a régi szabályok szerint akár már 40 évesen is nyugdíjat lehet szerezni a fegyveres testületeknél eltöltött akár már 20 év fegyveres szolgálattal. A szolgálati nyugdíjakat szolgálati járandósággá alakították: az NGM adatai szerint míg 2011-ben 42,2 ezer fő kapott átlagosan 168 ezer forintos havi nyugdíjat, addig 2013-ban 39,3 ezer fő átlagosan 181 ezer forintos szolgálati járandóságban részesült. Az átlagértékek annak ellenére növekedtek, hogy a szolgálati járandóságra 16 százalék elvonást vetettek ki - kvázi szjat- vetettek ki. Érdemi megtakarítással tehát ez az intézkedés sem járt. Itt is csupán annyi történt, hogy az ellátásokat nem a nyugdíjalapból, hanem a költségvetésből finanszírozzák, azaz az egyik állami zseb helyett a másikból költenek.
Szigorúbban veszik a korhatárt
Az újonnan bevezetett korhatár alatti ellátások megállapítási feltételei viszont szigorúbbá váltak a 2012 előtti korhatár alatti nyugdíjakhoz képest. Így új igénylőként kevesebben vehetik ezeket igénybe, mint korábban - válaszolta a Napi.hu-nak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A korhatár alatti nyugdíjasok csökkenő létszámának épp ez a másik oka, bár a korhatár alatti nyugdíjellátások ez követően sem szűnnek meg teljesen.