Élvezze az adókedvezményt: ha van 5-25 ezer forintja, fáradjon a kasszához!

Bár van kamatadó, ki lehet kerülni. Rövidebb és hosszabb távon egyaránt.
Napi.hu, 2016. november 17. csütörtök, 13:50
Fotó: Napi.hu

A piacon számtalan megtakarítási konstrukció található, amelyek több-kevesebb pénzt termelnek kockázattól függően. Egy biztos, hogy otthon tartani a készpénzt, az nem "buli": egyrészt nem kamatozik, másrészt pedig a készpénz eleve pénzbe kerül a gazdaság számára.

A takarékoskodásra adókedvezményeket is igénybe lehet venni, most a MNB-s és UniCredites összefoglalók segítségével két ilyen takarékoskodó csomagot mutatunk be, amelyek bár nem újak, érdemes újra átvenni, mit tudnak. A tartós befektetési számlát (tbsz) legalább öt évre érdemes kötni, míg a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) pedig a nyugdíjba vonulás után jelent extra pénzt, így mindkét konstrukció az öngondoskodási piac fontos eleme.

Takarékoskodás öt évre

A tartós befektetési számla (tbsz) hivatalos neve tartós befektetési szerződés. A következőket érdemes róla tudni.

  • Viszonylag alacsony összeggel, már 25 ezer forintos megtakarítással elindítható.
  • A spórolt összeget a számlanyitás évében kell berakni a számlára, utána indul a felhalmozási időszak. Leegyszerűsítve: betesszük a pénzt, az pedig elkezd kamatot/hozamot termelni. Egy éven belül egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve értékpapír típusú számla nyitható. Ugyanakkor a szerződések száma nem korlátozott, azaz több különböző szolgáltatóval köthető tartós befektetési szerződés ugyanazon naptári éven belül.
  • A tbsz legnagyobb előnye, hogy 3-5 éves futamidőben kedvezményesen adózik: három év után - ha nem hosszabbítjuk meg a szerződést, akkor - 10 százalék adót kell fizetni az addig megtermelt kamatra vagy hozamra vetítve. Amennyiben öt évig kibírjuk, akkor adómentesen jutunk a kamathoz. Ha viszont három éven belül kell a tbsz-es pénz, akkor 15 százalékos kamatadó és 6 százalékos eho-fizetési kötelezettséggel is számolni kell.
  • Több tartós befektetési szerződés esetén van lehetőség az egyes állományok közötti átcsoportosításra.
  • A tbsz örökölhető, a lekötési időszak lejárta előtt örökölt számla után nem kell jövedelmet megállapítani.
  • A lekötési időszakban nem lehet befizetni pluszpénzt a számlára, a megtakarított összeg a kamatok vagy hozamok miatt gyarapodik. Fontos azonban, hogy, ha a tbsz-en keresztül részvényeket vásároltunk, akkor negatív is lehet a hozam.
  • A tbsz-en keresztül bankbetétben vagy értékpapírban is takarékoskodhatunk. A betét lejárta esetén új lekötést indítható vagy a piac változásának megfelelően lehet választani másik befektetési alapot.
  • Mielőtt tbsz-t nyitna, kérjen tájékoztatást a bankoktól, brókercégektől, mert a költségekben különbségek lehetnek.

Takarékoskodás a nyugdíjig

A tbsz-hez hasonló, de mégis más az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). Ahogy a neve is mutatja, ez egy nyugdíjcélú megtakarítás, a spórolt pénzhez a nyugdíjig csak "büntetéssel" - levonással lehet hozzányúlni. A nyeszhez is jár adókedvezmény, de másképp, mint a tbsz-nél.

  • A nyeszen lévő összegből (ami az befizetésekből és az állami támogatásból jön össze) értékpapírokat lehet venni és eladni.
  • A neszes összegre 20 százalékos adókedvezmény (előtakarékossági támogatás) jár. Ez így néz ki: az adott évben befizetett összeg 20 százaléka, maximum 100 ezer forint jár kedvezményként. Ha a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérjük, akkor a visszaigényelhető összeg maximum 130 ezer forint. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az összeget csak akkor lehet visszaigényelni, ha nincs NAV-tartozásunk, és a befizetés évében volt legalább a visszaigénylés összegével megegyező szja-befizetésünk.
  • A nyesz elindításához szükség van 5 ezer forintra, de később lehet rá befizetni újabb összegeket.
  • Mi dönthetjük el, hogy mibe (részvénybe, alapokba) tesszük a nyeszes megtakarítást. Arról is mi döntünk, mikor fizetünk be rá újabb összeget, erre ugyanis nincs előírás.
  • A nyesz tőkefedezeti alapú megtakarítás, ez pedig azt jelenti, hogy a befizetett összeg garantált. Amellett, hogy a befizetésre 20 százalék adókedvezmény jár, a számlán felhalmozott összeg a kamattal vagy hozammal együtt nyereség- és kamatadómentes. Az adómentesség csak abban az esetben jár, ha nem nyúlunk idő előtt a pénzhez. Úgynevezett nyugdíjszolgáltatásnak minősülő felhasználás történik, azaz a nyugdíjba vonulás után használjuk fel. A mentesség másik feltétele, hogy a nyeszt a kifizetést megelőzően legalább 10 évvel korábban nyitottuk.
  • Leegyszerűsítve, ha nyugdíjba mentünk és a legalább tíz éve nyitott nyeszről szeretnénk kiegészíteni a jövedelmünket, akkor adómentesen felvehető a megtakarított összeg, ha ezzel párhuzamosan megszüntetjük a számlát.
  • Ha idő előtt akarunk hozzányúlni a nyeszes pénzhez, akkor a korábban átutalt adókedvezmények összegét 20 százalékkal magasabb összegben kell visszafizetni. Ha pedig nem nyugdíjszolgáltatásként vennénk fel a nyeszes pénzt, akkor személyi jövedelemadót (szja) és egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni. Ergó, a nyeszes pénzt csak nyugdíjként érdemes felvenni.
Jövőre megszűnik a kamatok ehója
Az NGM által nemrég benyújtott törvénymódosítás szerint januártól megszűnik a megtakarítások kamatát terhelő hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), amelyet 2013 augusztusától vetnek ki a kamatjövedelmekre - a jelenleg 15 százalékos kamatadón felül. Igaz, mentesültek alóla a magyar állampapírok és a legalább 80 százalék állampapírokat tartó befektetési alapok.

A közteher eltörlése a befektetők lelkének biztosan jót tesz, az államnak pedig nem fájhat nagyon - írta a napokban a Világgazdaság. A NAV adatai szerint ugyanis az első, töredékévben öt hónap alatt 3,12 milliárd forint folyt be, 2014-ben 7,9 milliárd, tavaly pedig 5,65 milliárd forint.

HOZZÁSZÓLÁSOK