A monitoros statisztika állandó irányzatot vetít a vendéglátás teljesítményéről a korlátozások időszakában (elvitel és házhozszállítás mellett). Idén januárban a havi statisztikában (tehát van heti és részletesebb havi is) a mennyiségi adatsor (kiigazítatlan volumenindex) 48,5 százalékos visszaesést mutat a vendéglátás egészét nézve - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. A 42 százalékos folyóáras és a 49 százalékos volumencsökkenés közötti különbség a drágulás mértéke.

Ezen belül a kereskedelmi (a hagyományos) vendéglátás visszaesése 53,3, a munkahelyi vendéglátásé (ahol le lehet ülni) 9,9 százalék. Utóbbinak a súlya a teljes vendéglátásban azonban 20 százalék a januári 57 milliárdos bevételből (a járvány előtt 10 százalék volt a részesedés).

Mindenki reménykedik a mielőbbi nyitásban, a járványügyi szakemberek azonban csak óvatos lépéseket tartanak elképzelhetőnek. A vendéglátásban elsőként ez a teraszozást jelentheti (a zárt fogyasztási tér maradna lakat alatt). A 2020-as év tapasztalatai arra utalnak, hogy ez azért hozhat majd valamit a konyhára, feléről a harmadára mérsékelve a kiesést.

Sok a bezárt vendéglő, nem véletlen, hiszen az elvitel, házhozszállítás nem nyereséges, csupán a fennmaradást, az üzlet megőrzését jelentheti, veszteségekkel is körítve.

Az utcán nem lehet majszolgatni?

Kérdés, hogy mi lesz azzal a szokással, hogy az elviteles étel és ital egy részét eloldalogva egy kicsit, vagy többet a vendéglátóhelytől - padon, padkán, parkban fának támaszkodva, vagy a pláza folyosóján - elfogyasztja a vendég. A balatonfüredi rendőrség ugyanis felhívta a figyelmet arra: a közterületeken mindenhol kötelező a maszk viselése, ami egyben azt is jelenti, hogy a megvásárolt fagyit vagy ételt nem lehet közterületen elfogyasztani, az szabálysértésnek minősül és 5 ezertől 150 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető. A kormányrendelet egyértelmű: a települések belterületén, az utcán és a közterületen mindenki köteles maszkot viselni, úgy, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

A statisztika foglalkoztatási adatai szerint (ez teljeskörű, de létezik egy másik adatkör a legalább öt fős vállalkozások körében is, de a vendéglátásban sok a kisvállalkozás) a vendéglátásban és a szállodaiparban (a kettőt együtt mutatja a teljes körű statisztika, de a szállodákban is van étterem és a szálláshelyeket is korlátozták), 2020 utolsó negyedévében 167 ezren dolgoztak, az előző évi (2019 utolsó negyedévi) 188 ezer fővel szemben. Ezen belül az alkalmazottak száma 166 ezerről 149 ezerre esett.

A béradatok a legalább öt fős vállalkozások köréből vannak a statisztikában, teljes munkaidősökről, akiknek nem csökkent a havi bruttó átlagkeresetük, 220 ezer forint volt 2020 decemberében.