A forró pénzek kétharmada elhagyta az országot, így a jegybank visszaállította a korábbi monetáris eszköztárat. A pénzügyi konszolidáció bizonnyal megállítja a betéti kamatok csökkenését, a céges hitelek kamatai azonban emelkedhetnek.
Az eddigi 600 bázispont helyett mától újra 200 bázispont az irányadó kéthetes jegybanki betét körüli egynapos kamatfolyosó szélessége és mennyiségi korlátozás nélkül fogad el kéthetes betétet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris enyhítésnek megfelelő döntéseket az tette lehetővé, hogy a spekulációs pénzek kétharmada elhagyta az országot – fejtette ki Járai Zsigmond jegybankelnök a monetáris tanács tegnapi ülése után, hozzátéve, hogy a pénzügyminiszter kamatszinttel kapcsolatos megjegyzései nem befolyásolták a döntéshozókat. A jegybanki alapkamat továbbra is 6,5 százalék.
A kamatfolyosó kiszélesítésére, azaz az egynapos kamatláb csökkentésére és a kéthetes betéti tenderek feltételrendszerének szigorítására január közepén az árfolyamsáv ellen indított spekuláció miatt került sor. Ekkor két nap alatt összesen 4 százalékponttal csökkent az egynapos kamat, amely a kéthetes instrumentum 100 milliárd forintos mennyiségi korlátozása miatt gyakorlatilag átvette az irányadó kamat szerepét. A hazai szakértők nem, a külföldiek azonban számítottak a tegnapi lépésre.
Pozitív fejlemény a gazdasági élet minden szereplője számára, hogy a forró pénzek nagy része nem terheli tovább a magyar bankrendszert – vélekedett Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint az effektív kamatláb megemelése konszolidálja a magyar pénzügyi rendszert. A tegnapi döntések nyomán jelentősen emelkedtek a hozamok a hozamgörbe rövid oldalán, és erősödött a forint is a bankközi devizapiacon.
A jegybank közlése szerint a spekulatív pénzek nagy része az MNB több milliárd eurós intervenciója következtében hagyta el az országot, de a kereskedelmi bankok és az exportőrök is vettek eurót a spekulánsoktól. Az MNB nagyjából a jelenlegi árfolyam szintjén szabadult meg a felvásárolt eurómennyiségtől, azaz mintegy 4 százalékot nyert az ügyleten. Járai tegnapi szavaiból arra lehet következtetni, hogy megközelítőleg 4,5 milliárd euró áramlott be január közepén, és ebből még mintegy 1,5 milliárd euró van a határokon belül. Az itt maradt pénzek egy része hosszabb lejáratú befektetésekké alakult át, de vannak olyan szereplők is, akik továbbra is a forint erősödésében bíznak – mondta Járai. A jegybank elnöke nem vár további spekulációs támadást, az árfolyamsáv és az inflációs célok között feszülő ellentmondás ugyanis megszűnt az idei inflációs cél feladásával.
Több szakértő szerint a piacon nem lehetett nagyobb devizamozgásokat látni, így kétséges, hogyan tudott távozni a spekulációs tőke. A monetáris tanács döntéseinek indoklása ugyanakkor egybecseng Felcsuti Péter a NAPI Gazdaságban tett nyilatkozatával (NAPI Gazdaság, 2003. február 20., 1-3. oldal). A Raiffeisen Bank vezérigazgatója akkor kijelentette: a spekuláns tőke helyét az utóbbi hetekben az exportőrök forwardüzletei vehették át. A bankár szerint a tegnapi döntés után a piac konszolidációja várható, amit lassú forinterősödés követ. Az elemzők azonban úgy látják, hogy a forint erősödése nem lesz tartós. Detrekői ezt azzal magyarázza, hogy a spekulációs fejezet lezárulta után a kedvezőtlenül alakuló makrogazdasági fundamentumokra terelődik a figyelem.
Abban mindkét szakember egyetért, hogy a mennyiségi korlát eltörlése után több száz milliárd forint áramlik a jegybankba.
Felcsuti kifejtette, elmúlt a betétkamatok csökkenésének kényszere. Szerinte a hiteloldalon az elmúlt napok óvatos kamatcsökkentéseinek vége lesz, s a BUBOR-hoz kötött vállalati hitelek terén a januári kamatcsökkentéssel ellentétes folyamat indul meg.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.