Emelkedhetnek a hitelkamatok

A forró pénzek kétharmada elhagyta az országot, így a jegybank visszaállította a korábbi monetáris eszköztárat. A pénzügyi konszolidáció bizonnyal megállítja a betéti kamatok csökkenését, a céges hitelek kamatai azonban emelkedhetnek.
Kolozsi Pál, Nagy László Nándor, 2003. február 25. kedd, 06:50
Fotó:

Az eddigi 600 bázispont helyett mától újra 200 bázispont az irányadó kéthetes jegybanki betét körüli egynapos kamatfolyosó szélessége és mennyiségi korlátozás nélkül fogad el kéthetes betétet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris enyhítésnek megfelelő döntéseket az tette lehetővé, hogy a spekulációs pénzek kétharmada elhagyta az országot - fejtette ki Járai Zsigmond jegybankelnök a monetáris tanács tegnapi ülése után, hozzátéve, hogy a pénzügyminiszter kamatszinttel kapcsolatos megjegyzései nem befolyásolták a döntéshozókat. A jegybanki alapkamat továbbra is 6,5 százalék.
A kamatfolyosó kiszélesítésére, azaz az egynapos kamatláb csökkentésére és a kéthetes betéti tenderek feltételrendszerének szigorítására január közepén az árfolyamsáv ellen indított spekuláció miatt került sor. Ekkor két nap alatt összesen 4 százalékponttal csökkent az egynapos kamat, amely a kéthetes instrumentum 100 milliárd forintos mennyiségi korlátozása miatt gyakorlatilag átvette az irányadó kamat szerepét. A hazai szakértők nem, a külföldiek azonban számítottak a tegnapi lépésre.

Pozitív fejlemény a gazdasági élet minden szereplője számára, hogy a forró pénzek nagy része nem terheli tovább a magyar bankrendszert - vélekedett Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint az effektív kamatláb megemelése konszolidálja a magyar pénzügyi rendszert. A tegnapi döntések nyomán jelentősen emelkedtek a hozamok a hozamgörbe rövid oldalán, és erősödött a forint is a bankközi devizapiacon.

A jegybank közlése szerint a spekulatív pénzek nagy része az MNB több milliárd eurós intervenciója következtében hagyta el az országot, de a kereskedelmi bankok és az exportőrök is vettek eurót a spekulánsoktól. Az MNB nagyjából a jelenlegi árfolyam szintjén szabadult meg a felvásárolt eurómennyiségtől, azaz mintegy 4 százalékot nyert az ügyleten. Járai tegnapi szavaiból arra lehet következtetni, hogy megközelítőleg 4,5 milliárd euró áramlott be január közepén, és ebből még mintegy 1,5 milliárd euró van a határokon belül. Az itt maradt pénzek egy része hosszabb lejáratú befektetésekké alakult át, de vannak olyan szereplők is, akik továbbra is a forint erősödésében bíznak - mondta Járai. A jegybank elnöke nem vár további spekulációs támadást, az árfolyamsáv és az inflációs célok között feszülő ellentmondás ugyanis megszűnt az idei inflációs cél feladásával.

Több szakértő szerint a piacon nem lehetett nagyobb devizamozgásokat látni, így kétséges, hogyan tudott távozni a spekulációs tőke. A monetáris tanács döntéseinek indoklása ugyanakkor egybecseng Felcsuti Péter a NAPI Gazdaságban tett nyilatkozatával (NAPI Gazdaság, 2003. február 20., 1-3. oldal). A Raiffeisen Bank vezérigazgatója akkor kijelentette: a spekuláns tőke helyét az utóbbi hetekben az exportőrök forwardüzletei vehették át. A bankár szerint a tegnapi döntés után a piac konszolidációja várható, amit lassú forinterősödés követ. Az elemzők azonban úgy látják, hogy a forint erősödése nem lesz tartós. Detrekői ezt azzal magyarázza, hogy a spekulációs fejezet lezárulta után a kedvezőtlenül alakuló makrogazdasági fundamentumokra terelődik a figyelem.

Abban mindkét szakember egyetért, hogy a mennyiségi korlát eltörlése után több száz milliárd forint áramlik a jegybankba.
Felcsuti kifejtette, elmúlt a betétkamatok csökkenésének kényszere. Szerinte a hiteloldalon az elmúlt napok óvatos kamatcsökkentéseinek vége lesz, s a BUBOR-hoz kötött vállalati hitelek terén a januári kamatcsökkentéssel ellentétes folyamat indul meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK