Emiatt hal meg sok magyar feleslegesen?

Évi ötezer ember hal meg kolorektális daganat miatt, közülük becslések szerint ötszázan megmenekülhetnének, ha elindulna végre az uniós és magyar állami forrásból támogatott országos vastagbélrák-szűrési program. A szakpolitika tehetetlensége a 6 milliárdos EU-s forrás visszaadásának kényszerével fenyeget - írta a MedicalOnline. Az államtitkárság cáfolatban mossa össze az egészségesek szűrését a betegellátásban végzett diagnosztikai és terápiás vizsgálatokkal. Hogy miért? Egy lehetséges magyarázat szerint ha beindítanák az országos programot, a kiszűrtek plusz kapacitásigénye miatt összeomlana az ellátás.
Szepesi Anita, 2018. március 7. szerda, 10:51
Fotó: Reuters

Érthetetlen okok miatt elúszhat az a 2016 februárja óta folyamatosan újra és újra bejelentett, uniós forrással megtámogatott vastagbélrák szűrési projekt, amely 3 év alatt 75 ezer ember szűrésével 10 százalékkal csökkentené a rendkívül rossz magyarországi kolorektális halálozási rátát (Magyarország az évi ötezres halálozással Európában az első, a világban a negyedik helyen áll) - írta a minap a MedicalOnline egészségügyi szakportál. Pedig a szűrőprogram első lépcsőjére uniós és hazai forrásokból összesen már tavaly rendelkezésre állt a szükséges 6,4 milliárd forint - olvasható a portál cikkében.

Már mindenképpen késő van

A  2018 november 30-án lejáró határidőig mellesleg már akkor sem tudnák végrehajtani a programot, ha holnap megérkeznének a háziorvosi rendelőkbe a székletvér kimutatására szolgáló minták beküldésére szolgáló eszközök. Azonban ezek közbeszerzésére is csak egy éves késéssel, idén februárban írta ki a tendert a projekt gazdája az ÁNTSZ, illetve annak jogutóda, az Emmi Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársága. Emellett még a szűrés elvégzésére jelentkező 700 háziorvosi praxissal sem szerződtek a portál szerint.

A csúszás okát a MedicalOnline az egészségügyi államtitkárság helyettes államtitkárától, Mészáros Jánostól egy konferencián kérdezte, választ azonban nem kaptak. Ugyanakkor kedd este az egészségügyi államtitkárság közleményben reagált a cikkre, mondván álhírterjesztés zajlik.

A közlemény szerint "Hazánkban az egészségügyi intézmények évente több mint 90 ezer colonoscopia vizsgálatot végeznek el közfinanszírozott ellátás keretében, amely a vastagbélszűrés elsődleges beavatkozása. Míg 2010-ben 78 ezer vizsgálatot finanszírozott a NEAK, 2017-ben már 95 ezer colonoscopiás beavatkozást végeztek el. Ez azt jelenti, hogy míg 2010-ben 74 ezer, 2017-ben már 92 ezer ember vizsgálata valósulhatott meg.

Az esetszámok mellett a finanszírozási összegek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években: 2010-ben közel 477 millió, 2017-ben pedig több mint 724 millió forintot fordított a NEAK erre a célra. Jelentős az emelkedés 2016-hoz képest is: hasonló esetszám mellett a tavalyi alapdíj-emelésnek köszönhetően 2017-ben közel 100 millió forinttal emelkedett a colonoscopiás vizsgálatok finanszírozására költött összeg."

Csakhogy - mint a MedicalOnline rámutat - a közlemény nem más, mint szándékos félremagyarázás. A cáfolat összemossa a szűrést és a panasz esetén, szakorvosi beutalóval elvégzett kolonoszkópiás vizsgálatokat. A lakossági vastag- és végbélszűrése elsődlegesen a székletben lévő esetleges vér kimutatásán alapul, és csak azoknál jön szóba a további, kolonoszkóppal végzett vizsgálat, akiknek az első tesztje pozitív eredményt hozott. Ez lenne az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú "Komplex népegészségügyi szűrések" elnevezésű kiemelt projekt, amelyben azt vállalták, hogy 10 százalékkal - ez nagyjából 500 ember - csökkentik a halálozási rátát.

Az államtitkárság közleményében szereplő számok azonban nem erre a programra vonatkoznak, ebben ugyanis még egyetlen szűrést sem végeztek el. Szűrés jelleggel a kolonoszkópiát nem is finanszírozza a NEAK - emlékeztet a portál. A cáfolatban szereplő számok mögött azok a betegek állnak, akik már különböző panaszokkal megjelentek a szakrendeléseken, és több hónapos várakozás után eljutottak a vizsgálatokra. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a szűrőprogram érthetetlen befagyása már eddig félezer ember életébe került.

Tényleg, miért nem indult el a program, ha elindulhatott volna?

A szakpolitikai tehetetlenség és az ezzel kapcsolatos torz kommunikáció teljesen értelmezhetetlennek tűnik, gyakorlatilag nem magyarázható, hogy egy forrással megtámogatott program miért nem indul el, ha az országos szűrés nagyot lendítene a megelőzhető halálozási ráta csökkentésében. Pontosabban egy lehetséges magyarázatra mégiscsak rámutatnak a témában szakértők. Ha ugyanis a mintegy 10 évvel ezelőtt, az akkori szövettani eljárásokra, akkori eszközökre és akkori orvoslétszámra kigondolt rendszer elindulna, pillanatok alatt összeomlasztaná a jelenlegi onkológiai ellátást.

Nézzük a számokat. A betegség gyakorisága miatt számolhatunk azzal, hogy egy országosan kiterjesztett szűrésnél - első lépésben a székletvér kimutatásáról beszélünk - a szűrtek 10 százalékánál elváltozást találnak. Őket kolonoszkópiára, szövettanra, speciális szövettanra és egyéb vizsgálatokra - CT, MR - küldik, mindez ma már lényegesebb hosszabban és több síkon zajlik, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Ha a továbbküldöttek újabb 10 százalékáról kiderül, hogy az elváltozás rosszindulatú, ők sebészi és gyógyszeres ellátásra szorulnak.

Ez alapján egy országos kiterjesztésű szűrési program pillanatok alatt akkora plusz kapacitásigényeket támaszt kolonoszkópiában, szövettanban, CT-, MR-vizsgálatokban, sebészeti és gyógyszeres kezelésben, amelyre sem technikában, sem humán erőforrással, sem anyagi eszközökkel nincs felkészülve a hazai onkológiai ellátás.

A korábban lefuttatott, járási szintű pilot programoknál ez a probléma nem jelentkezhetett, hiszen a szomszédos járás, térség kisegíthette plusz kapacitásokkal a jelentkező igényeket. Egy országos kiterjesztésű programnál erre nincs lehetőség. Az pedig legalább 10 évbe telik, mire a szűrés miatt megnövekedett esetszám visszaáll az eredeti állapotra, azaz az egészségügy utolérné magát, és kiszűrtek ellátása nem jelent plusz terhet, végtelenbe nyúló várólistákat és ellátatlan tömegeket. Innen nézve az egészségpolitikának nincs nagyon más lehetősége, mint altatni a program indulását, már csak azért is, mert ha időben indultak volna, idén áprilisra már jócskán csúcsosodnának problémák.

HOZZÁSZÓLÁSOK