Emiatt nagyon aggódhat a magyar kormány

A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, ám van olyan megoldási irány is, amelyet a kormány eddig igyekezett elkerülni - értékelnek a Policy Agenda elemzésében.
Napi.hu, 2016. augusztus 17. szerda, 10:25

A magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre "sikerült" beállni. Ez elsőre jónak tűnhet a vállalkozások számára, hiszen az alacsonyabb bértömeg kifizetésével látszólag növekedett versenyképességük. Ugyanakkor azonban az alacsony bérek azzal jártak, hogy emiatt megnövekedett az elvándorlás nem csupán a szakmák között, hanem országon belül és legfőképpen azon kívül. Ha pedig nincs munkaerő, akkor az azonnali és elhúzódó válságot okoz egyes ágazatokban - állapítják meg a kutatóintézetnél.

A válság kezelésére három eszköze lehet a kormánynak:

1. Külföldi munkaerő "importálása"

Nyilvánvaló, hogy a külföldi munkaerő "beengedése" politikai okokból vállalhatatlan a kormány számára. Még akkor is, ha nem Európán kívülről - azaz nem a menekültválság miatt más kontinensről - érkezőkből válogatnának munkaerőt, hanem a környező országokból. Ezen országok közül pedig elsősorban Ukrajna jöhet számításba. Az ottani háborús helyzet - a keleti országrész összeomlott gazdasága - miatt triviálisnak tűnik, hogy olcsó, tömeges munkaerő érkezzen az országba.

Ez alapvetően nem az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkezőket jelenti, hiszen számukra nem kell külön munkavállalási engedély sem. A kormány tehát az ukránoknak a magyar munkaerőpiacra történő beengedése során nem érvelhet azzal, hogy a határon túl élő magyarokkal oldaná meg a hazai munkaerőhiányt. Feltehetőleg ez a politikai megfontolás késztethette a kormányt arra, hogy kihátrált a nemzetgazdasági miniszter korábbi kijelentéséből, amely szerint külföldi munkaerővel kell/lehet kezelni a munkaerőhiány okozta problémákat.

A külföldi munkaerő beengedése pedig nem csak politikai okokból védhetetlen, hanem amiatt is, hogy ennek a bérek emelkedésére negatív hatása lenne.

2. Olcsóbb foglalkoztatás

A második megoldási lehetőség - amely mellett láthatólag letette a "garast" a kormány - ha csökkentik a munkavállalók után a foglalkoztató által fizetendő járulékokat. Ezzel a vállalkozásoknál többletforrás szabadul fel, amely révén növelhetik a béreket.

A Policy Agenda szerint ezzel az eszközzel két probléma is van. Egyrészt nem jelent általános béremelést, hiszen nem a munkavállalók nettó keresetét növeli meg automatikusan, hanem elvi lehetőséget teremt a munkáltatónak a bér emelésére. Természetesen ahol munkaerőhiány van, ott a cégek az így kapott "ajándékpénzt" béremelésre, vagy új dolgozók felvételére fogják fordítani. Más területeken azonban nem feltétlenül erre fordítják a felszabaduló forrást.

Ennek hatására a nehéz helyzetben lévő ágazatokban persze kezelni lehet a munkaerőhiányt, és a bérfeszültséget, de ezzel együtt a munkaerő más területekről át fog átvándorolni ide. Így például nem a kereskedelemben lesz érintett munkaerőhiány, hanem például más olyan ágazatokban (akár az egészségügyben is), ahol a bérek emelkedése nem következik be.

A másik probléma, hogy a járulékcsökkentésből megmaradó összeget, még ha teljes mértékben bérek emelésére is fordítja a munkáltató, nem teljes egészében jelenik meg a munkavállaló bérében. Amennyiben az átlagbérrel számolunk, akkor a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 20 százalékra történő csökkentése kb. 18 ezer forint megtakarítást jelentene a munkáltatónak. Amennyiben ezt béremelésként odaadják a munkavállalónak, azok ebből csak 10 ezer forintot fognak megkapni, míg 8 ezer munkaadói és munkavállalói adó járulékként az államkasszába kerül. Ez pedig csupán 6 százalék alatti nettó emelést jelentene.

3. Általános béremelés

A harmadik út, de ezt a kormány nem vetette fel, hogy általános béremelést próbálnak elindítani. Azaz nemcsak a piacra bíznák a munkaerőhiány miatti válság kezelését, hanem minden területen megpróbálnának a bérnövekedésre nyomást gyakorolni.

A kormány három területen tud beavatkozni a folyamatokba. Egyrészt a közel 200 ezer közfoglalkoztatott esetében, ahol a bérük nem éri el a minimálbér összegét sem. Másrészt a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásával, mivel ott jogszabályban tudja meghatározni annak mértékét.

Harmadsorban pedig a közszféra és az állami vállalatok dolgozóinak bérszínvonal alakításával. Úgy tűnik, hogy a kabinet erre az útra nem akar lépni. Az ősz egyik fontos kérdése, hogy a gazdasági szereplők, illetve a szakszervezetek milyen nyomást tudnak kifejteni, és kinek az akarata győz. Az biztos, hogy a kormány lépéskényszerben van - véli a Policy Agenda kutatóintézet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dakota Summer, 2016.08.18 13:04

@acdc: Aztán majd hisztizel, ha nem lesz ápoló, aki ápoljon a gyógyóban. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2016.08.18 13:00

A közalkalmazottak döntő részének nem béremelés jár, hanem kirúgás.
Járulékcsökkentésről végre nem csak pofázni kellene, hanem csinálni....kb rendszerváltás óta.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2016.08.18 12:18

Ugye ugye, nem kellett volna a magyar gazdaságot tengernyi adóval, bürokráciával megfojtani, akkor a vállalkozások tudnának beruházni, fejleszteni, bért emelni, és pörögne a gazdaság. Nem a vállalkozások vannak a pazarló és bürokratikus, pénzéhes államaparátusért, hanem fordítva. Már réges régen drasztikusan csökkenteni kellett volna az államaparátust, az adókat, a mérhetetlen pazarlást, és virulhatna a gazdaság. Más választásuk nem lesz. Ki kell rúgni tengernyi felesleges tintanyalót, ingyenélőt, akiket az adókból tartanak el, és ezt a pénzt a vállalkozásoknál kell hagyni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.08.18 11:58

@Mekelekke: Kedvesem azért emelték 30 %-al a helyettes államtitkárok alapbérét 30 % al , mert ha azzal egyidőben az egészségügyi dolgozók bérét emelték volna 30 % al most 120 000 fövel többen maradtak volna itthon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.08.18 11:54

@matyi2010: RENDKÍVŰL TÁJÉKOZATLAN EMBER !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A 2002 előtti kormány megnyomorította a több mint 860 000 fő állami alkalmazottat ,azért a 100 napos program keretében 2002-ben indokolt volt a nyomor színtje fölé vinni a bérüket,de ha értelmes emberekre hallgatott volna Medgyessy akkor a versenyszzféra bérszintjére emelte volna a közalkalmazotti béreket nem pedig 18,5 % al magasabbra a nettójukat,. A 2003 januári nettó az állami alkalmazottaknál 99 695 ft volt szemben a versenyszféra 84 070 ft nettóval, A Szoci kormány 7 év alatt az állami alkalmazottak nettóját 32 % al 131 729 ft ra emelte 2010 januárra ,míg a jelenlegi CSÜRHE 4 év alatt 137 358 ft,ra évi 0,8 % al növelte és van olyan BAROM hozzászóló ,hogy ezt NAGYJÁBÓL JÓ AZ EDDIGI FIDESZ MÓDSZER-ként minősíti, A minimál nettó bér 2010 es kormányváltáskor 60 236 ft volt ami 63,6 % a volt a vállalkozó összes költségének amennyiben a jhelenelgi CSÜRHE ezt az arányt megtartja akkor most a nettó minimál bér 90 841 ft volna a 73 815 ft helyett,. Nem zavar hogy a BÉKEMENETES BIRKANYÁJ jónak tartja a FIDESZ intézkedését, Simicska rég megmondta ""MINDENKINEK ALKOTMÁNYOS JOGA HÜLYÉNEK LENNI,. Nyugodtan éljen mindenki az alkotmányos jogával,úgy mint a kormány.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html