Privatizálják a stratégia gáztárolót?

Az állami tulajdonú MFB Zrt. a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségnek (MSZKSZ) eladná a stratégiai gázkészleteket tároló MMBF Zrt. többségét - közölte az ezt lehetővé tévő törvényjavaslat csütörtöki parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Népszava írása szerint.
Domokos László, 2018. december 1. szombat, 09:23
Fotó: Shutterstock

Az MSZKSZ formális tulajdonosai ugyan a hazai energiacégek, ám a jogszabályok alapján a legfontosabb döntéseit a kormány hozhatja meg - írta a napilap. A szervezetet 2008 óta Bártfai Béla (Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje) irányítja. Az MSZKSZ birtokolja az ország biztonsági - vagyis vészhelyzetre tartogatott - olaj- és gázkészleteit. Emellett tárolócégekben is részvényes. Ezek egyike az MMBF, amelyben 49 százalékot jegyez.

Az MMBF-et 2006-ban is az MSZKSZ alapította, ám aztán az 1,9 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas, föld alatti rendszer 150 milliárdos kiépítése nyomán a Molé lett 72 százalék. Öt éve viszont a Mol pénzzé tette részét. Így a többség az MFB-hez került. Az egységben jelenleg 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészletet tárolnak; a fennmaradó 700 millió köbméternyi hellyel szabadon kereskedhetnek. Az eladási szándék okaként felszólalásában Kaderják az alapvetően banki tevékenységre szolgáló MFB profiltisztítását említette a Népszava szerint.

A lapnak szakértők a ésszerű lépésnek nevezték, ha a tárolórendszer teljes egészében az MSZKSZ tulajdonába kerülne. A szövetség hitelből bizonyára ki tudja fizetni a tízmilliárdos nagyságrendűre becsülhető vételárat.

A törvénytervezet törölnék azt a kitételt, hogy biztonsági készletet csak állami cég tárolhat. Ennek kapcsán Kaderják cáfolta, hogy ez akár a készletek külföldi elhelyezési szándékát is tükrözheti.

A tervezet alapján lehetőség nyílik a mérőállások telefonos applikáción keresztüli rögzítésére, az elektronikus kapcsolattartásra, 2 évről 3 évre nő a felhasználóval szembeni igények elévülési ideje, 3 éven túl nem indítható panaszeljárás, illetve gyorsabbá válik a lakosságon kívüli fogyasztók ki- és bekapcsolása.

HOZZÁSZÓLÁSOK