A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok produkálja. Azonban, ha a lakossági és ipari felhasználást ketté bontjuk, és arányosítjuk, azt találjuk, hogy Magyarországon a kínainál és az amerikainál is nagyobb a magyar lakosság energiafelhasználási aránya. Míg nálunk ez 32 százalék, az Egyesült Államokban csupán 18 százalék.

Sokat lehetne spórolni is

Kapcsolódó

A Knauf Insulation által az Energiahatékonysági Világnap (március 6.) alkalmából kiadott sajtóközlemény az Eurostat adatait veszi alapul. Ez alapján pedig azt látszik, hogy arányaiban a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság, mert Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20 százalékot mértek. A mutatószám nagyságát ugyan az is befolyásolja, hogy Magyarországon az említett országokhoz képest jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás is, de az így is elgondolkodtató, hogy a magyar rezsi háromnegyedét jelelneg a fűtés teszi ki, miközben megfelelő energiahatékonysági lépésekkel - köztük például a szigeteléssel is - ennek akár a felét is meg lehet spórolni.

A Nemzetközi Energiahatékonysági Világnap célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti - olvasható a Knauf Insulation közleményében.

A cég szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát fordítja a fűtésre, illetve légkondicionálásra, és ez is a magyarázata annak, hogy a hazai családiház-állomány az európai uniós átlagnál, négyzetméterenként 10 százalékkal több energiát fogyaszt. Ezzel Magyarország a fajlagosan a legtöbbet fogyasztó uniós tagország top10-es listáján szerepel, melynek legfőbb oka, hogy a magyarországi épületállomány energiahatékonysági szempontból meglehetősen elavult és korszerűtlen.

Háztartásonként 1300 kg

Magyarország az egy főre jutó évi 5,7 tonnás szén-dioxid-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő-, és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Az energiapazarló épületek is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz: Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A szigeteletlen épületek, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen gépészet ördögi körforgást generálnak, hiszen a nagy hőveszteség miatt sokkal több primer energiabevitelt igényelnek az épületek - mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Hozzátette: hogy a megfelelő kivitelezéssel, jó minőségű szigeteléssel ellátott épületekkel a rezsinek akár fele is megtakarítható, ráadásul mindez a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentéséhez is hozzájárul.