Ennyi magyar dolgozik és ennyi vár munkára

A 2018. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer fő volt, 36 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezer fővel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.
Dzindzisz Sztefan, 2018. október 30. kedd, 09:00
Fotó: Pexels

A foglalkoztatás 2018. július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest:

  • A foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 487 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 54 ezer fővel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig - a mintavételi hibahatáron belül - szintén csökkent.
  • A foglalkoztatottak közül 4 millió 426 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,8 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal, 2 millió 422 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,5 százalékkal, 2 millió 3 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt. (Hiányzott a vasárnapi boltzár? Visszahozhatják.)
  • A fiatal (15-24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatottak száma 304 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 29,7 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül, 3 millió 422 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig nem változott, 84,1 százalék volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályban - szintén a mintavételi hibahatáron belül - nőtt a foglalkoztatotti létszám; foglalkoztatási rátájuk pedig 2,5 százalékponttal, 54,9 százalékra emelkedett.
  • A 20-64 éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,5, a nőknél 67 százalék.
  • A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében Budapesten csökkent, Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint Dél- és Észak-Alföldön nőtt, a többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. Budapesten 21 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig 1,5 százalékponttal volt alacsonyabb. A növekedés Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb, 2,4 százalékpont, de a foglalkoztatás szintje ennek ellenére ott volt a legalacsonyabb, 66 százalék. A foglalkoztatási helyzet továbbra is Budapesten (73,2 százalék), valamint Nyugat- és Közép-Dunántúlon (72,4 és 71,6 százalék) a legkedvezőbb.

A munkanélküliség 2018. július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest:

  • A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 5 ezer fővel, 86 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők esetében a munkanélküliek száma szintén 5 ezer fővel csökkent, 93 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékra. A változások mindkét nem esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak.
  • A 15-24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,7 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki.
  • A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája is stagnált, 3,4 százalék volt, míg az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal, 2,7 százalékra mérséklődött.
  • A munkanélküliség átlagos időtartama 15,1 hónap volt, a munkanélküliek 40,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
  • A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent, az előbbi régióban 2,0 százalékponttal 4,4 százalékra, az utóbbiban 1,0 százalékponttal 4,7 százalékra.
  • A többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,9 százalék), míg Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,9 százalék).

2018. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest:

  • A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,5 százalékkal, 251 ezer főre csökkent.
Forrás: Startup Stock Photos/Pexels

 

HOZZÁSZÓLÁSOK