Ennyiből él az átlagmagyar - íme, a friss számok!

Áprilisban a bruttó átlagkereset 303 000 forint volt, míg a nettó 201 500 – közölte szerdán a KSH.
Dzindzisz Sztefan, 2017. június 21. szerda, 09:00
Fotó: Reuters

2017. áprilisban:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 303 000 forint volt.
  • Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülhető.
  • A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2017. január-áprilisban:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 287 100 forint volt.
  • A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint).
  • A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő - az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9200, illetve 8600 forint.
  • Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 191 000 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 198 800 forintra becsülhető.
  • A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.
  • A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 11,9 százalék kal nőtt egy év alatt.
  • A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,5 százalék os növekedése mellett a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett.
  • A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 12,1 százalék kal nőttek.
  • A munkajövedelem 11,7 százalék kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2017.06.21 23:57

@troll: A linken a magyar 2016-os adat 4768 EUR, ami 145.000 HUF. Igaz, nincs benne az SZJA és a TB.
A szlovák adat erre az évre nincs is ott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2017.06.21 23:31

@jetta84: Jól beszélsz! Van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika. Másképpen: statisztikával mindent és mindennek az ellenkezőjét is meg lehet magyarázni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jetta84, 2017.06.21 14:21

@troll: Megnéztem a linket, de nagyon sok az ellentmondás.PL.Pont az eurostat közölte, hogy 63% a tényleges fogyasztásuk a románoknak pont mint nekünk, akkor miért csak a fele itt a medián bér??Másik, Magyarországnak 2014-ben 4512? 2015-ben 4556? a jövedelme, holott abban az évben emelkedett 4.5%-al a reálbér.Illetve 2015-ben 5% 2016-ban 7,5%-al.Itt összesen vagy 6%-os növekményt látok szemben a valós 17%-al? Lehet, hgoy nominálisan számolja a forintot euróban?Mert akkor sza.t sem ér! Mer ha most 20%-al erősödne a forint akkor egyből 5720 ? lenne medián bérünk és nem élnénk jobban semmivel sem...
Erről Churchill híres idézete jut eszembe:" csak annak a statisztikának hiszek amelyiket én hamisítom meg":)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2017.06.21 13:21

atombandi, 2017.06.21 10:40
Így van.
Sokkal hasznosabb lenne, ha nem véletlenszerűen vadásznának magasabb bérre az emberek, hanem tennének érte, képeznék magukat, tanulnának.
Ehhez olyan rendszert kellene kialakítani, ami állami szerepvállalás mellett a munkavállalókat és a munkáltatókat is érdekelté tenné a magasabb képzettséggel együtt járó magasabb bér megszerzésével és megadásával.
Egy cég érdekelt lenne, hogy inkább saját tapasztalt, de képzetlenebb dolgozóját taníttassa. Mégis az a gyakorlat, inkább vesznek fel az utcáról valakit és adnak magasabb bért, hiába lesz annak hónapokra, akár évekre szüksége, míg a helyi specifikus ismereteket megszerzi.
Közvetlen munkatársam volt, aki munka mellett diplomát szerzett, és nagy hümmögések után kapott a 90-100 ezres nettó helyett 140 ezer nettót. Amikor azt megunta, tovább állt a duplájáért, két és félszereséért.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.06.21 10:40

@troll:
ellenben megvan az a jotekony hatasa, hogy az emberek kevesbe hajlandoak elfogadni az alacsonyabb bereket, hiszen az messze van az atlagtol, es tobbre tartjak a munkajukat. magyarorszag a szamok alapjan termelekenyebb, tehat boven van mozgaster az emelkedesre.

en azt tudom javasolni mindenkinek, hogy folyamatosan keressen allas, minden evben legalabb 4 helyre menjen eles kerjen batran tobbet, mint amennyit eppen keres. ha valahol megadjak, akkor ugye nyert ugye van. sokkal gyorsabban no ugy a ber, ha ceget valtasz, mintha a valalati policy altal megajanlott beremelest elfogadod. mellesleg tobbfajta skillre is szert teszel. egyebkent ha kapsz egy jo ajanlatot es nem akarsz valtani, akkor hirtelen a regi helyen is alkukepes lesz a bered a legtobb helyen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html