Ennyire világszínvonalú a magyar egészségügy - lesújtó jelentés érkezett

A magyar kormány nem tartja be a betegek és az egészségügyi dolgozók egészséghez való jogával kapcsolatos nemzetközi jog által előírt kötelezettségeit - állapította meg a Human Rights Watch civilszervezet, amely szerint életeket veszélyeztetnek az egészségügy hiányosságai Magyarországon.
Szabó Zsuzsanna, 2020. augusztus 5. szerda, 19:08
Fotó: MTI Fotó / Kovács Tamás

Július végén Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában amellett, hogy véleménye szerint "most jól van beállítva a védekezés iránya és intenzitása, de a járvány első hullámának elején jó okuk volt a félelemre az embereknek", arról is beszélt, hogy a magyar egészségügy - amelyről folyamatosan lekezelően beszélünk - Európa egyik legfelkészültebb rendszere.

Ehhez képest a Human Rights Watch (amely egyébként a magyar kormány szemében egy feketelistás civilszervezet) legfrissebb jelentésében, amelyben a magyar egészségügyi állapotokat vették szemügyre, nem egészen ezt találta. Véleményük szerint a kormány által régóta elhanyagolt magyar közegészségügyi rendszert felkészületlen állapotban érte a koronavírus-járvány kezelése.

A civilek ugyanis igen rossz körülményeket találtak a magyar kórházakban: hiányzik a szappan és a kézfertőtlenítő, a helyiségeket nem takarítják megfelelően, az egészségügyi dolgozók és betegek megfelelő higiéniai ellátmánya és személyi védőfelszerelése hiányos és nem áll rendelkezésre megfelelő számban egyágyas szoba a fertőzésgyanús vagy fertőzött betegek elkülönítésére. A kórokozók mikrobiológiai vizsgálatai nem kielégítőek, hosszú a várakozási idő az eredményre, és hiányoznak a kórházi fertőzésekkel és az azokból fakadó halálesetekkel kapcsolatos megbízható adatok és statisztikák. A civilek szerint személyes beszámolókból nyilvánvalóan megállapítható, hogy

a kórházi higiénia és az infekciókontroll nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet betegek ápolására vonatkozó alapvető követelményeinek.

Az embereknek nem lenne szabad attól tartaniuk, hogy kórházba kerülésük esetén még betegebbek lesznek - vélekedett Tom Porteous, a Human Rights Watch programigazgató-helyettese. Bár úgy tűnik, hogy Magyarországot nem érintette olyan súlyosan az új koronavírus-járvány, mint más európai országokat, a vírus nem tűnt el - tette hozzá Porteous, aki azt is hozzátette, hogy a magyar hatóságoknak sürgős reformokat és beruházásokat kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy a betegeket és egészségügyi dolgozókat megvédjék a fertőzéstől vagy az esetleges halálesetektől.

A HRW  2019 májusa és 2020 júliusa között 24 olyan túlélővel vagy elhalálozott beteg rokonával készített interjút, aki vagy akinek a rokona az elmúlt években kórházi kezelés alatt fertőződött meg. A betegek közül hatan meghaltak. A civil szervezet hozzáteszi: a 2018. évi hivatalos statisztikák szerint a kórházi fertőzések száma 15 151 volt, amelyből 541 végződött halállal, azonban a valós adat valószínűsíthetően sokkal magasabb.

A járvány terjedésében a kórházak is benne voltak

A koronavírus-járvány terjedéséhez a magyar kórházak hiányosságai is hozzájárulhattak. A tisztifőorvos szerint július 12-ig bezárólag 1062 beteg fertőződött meg kórházakban koronavírussal, akik közül 260 beteg halt meg. Ez azt jelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) július 15-ig Magyarországról jelentett 4263 fertőzött eset és 595 haláleset 25 százaléka kórházban szerzett koronavírusos eset volt és a kórházban elkapott koronavírus-fertőzéseknek közel 50 százaléka halállal végződött.

Más közép-európai országokhoz hasonlóan, Magyarország hivatalos koronavírus-fertőzöttségi rátája viszonylag alacsony az EU többi részéhez képest. A civilek ugyanakkor megjegyzik, hogy a hiányzó, megbízható és időben szolgáltatott egészségügyi ellátásról szóló adatok, valamint a korlátozott számú szűrés együttesen arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a koronavírus-fertőzések és halálesetek tényleges aránya sokkal magasabb lehet. Magyarországon a szűrés messze elmarad az EU átlagától, július 31-ei adatok szerint a szűrés aránya a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.

A Human Rights Watch az általuk feltártak alapján arra a következtetésre jutott, hogy

a magyar kormány nem tartja be a betegek és az egészségügyi dolgozók egészséghez való jogával kapcsolatos nemzetközi jog által előírt kötelezettségeit. Az egészséghez való jog kapcsán a kormányoknak biztosítaniuk kell a megfelelő higiéniai, egészséges munka- és környezeti feltételeket, valamint megfelelő intézkedéseket kell tenniük a betegségek megelőzése, kezelése és leküzdése érdekében.

Nem állt a helyzet magaslatán a rendszer

A civil szervezetnek orvosok a személyi védőeszközök beszerzésének nehézségeiről, valamint a valószínűsíthető koronavírus-fertőzéses esetek kezelésével kapcsolatos iránymutatások és eljárások zavarairól számoltak be. Orvosok és egészségügyi szakértők szerint a koronavírus szűrési kapacitása korlátozott, az emberek szűrése pedig nehézkes volt, egyes háziorvosi beszámolók szerint volt arra is példa, hogy az orvos vizsgálati kérelmét egyszerűen kívül hagyták, ráadásul a fertőzésgyanús és megerősítetten fertőzött koronavírusos betegek nem voltak a kórházakban mindig megfelelőképpen elkülönítve. Számos esetben a kórházi ellátásuk során koronavírussal megfertőződött idősotthonok lakóit a kórházból való elbocsátásukat követően szűrés nélkül küldték vissza az idősotthonba.

Az első koronavírus eseteket március közepén erősítették meg budapesti külföldi hallgatók körében, akiket egy helyi kórházban helyeztek karanténba. A Human Rights Watch interjút készített egy karanténba helyezett hallgatóval, aki a távolságtartás és az elkülönítés teljes hiányáról számolt be. Azt mondta, hogy a mentőbe több más beteggel együtt helyezték, majd a kórházban két másik idegen emberrel volt egy szobában azt megelőzően, hogy megállapították végül a fertőzöttségüket.

A megfelelő személyi védőfelszerelés - így az orvosi maszkok, a kesztyűk, a szemvédő és védőköntös -, valamint a személyzet megfelelő képzésének és iránymutatásokkal való ellátottságának hiánya valószínűleg mind hozzájárult az egészségügyi dolgozók körében kimutatott magas koronavírus-fertőzöttségi számhoz. Az Operatív Törzstől kapott tájékoztatás szerint május végén 576 egészségügyi dolgozó tesztje volt pozitív - az összes ismert eset 14,8 százaléka. A HRW szerint az illetékes szerveknek össze kellene gyűjteniük és nyilvánosságra kellene hozniuk az egészségügyi dolgozók fertőzéseire és haláleseteire vonatkozó bontott adatokat.

Évtizedes probléma

A magyar közegészségügyi rendszer évtizedek óta diszfunkcionális - véli a HRW. A civil szervezet szerint Orbán Viktor miniszterelnök tízéves hivatali ideje alatt a közegészségügyet nem tekintették prioritásnak, amit az is jelez, hogy a bruttó hazai termék (GDP) csupán 5 százalékát fordították erre. A WHO 2019. évi jelentése szerint Magyarország 2016. évi közegészségügyi kiadásai a GDP 4,9 százalékát tették ki, szemben az EU 7,8 százalékos átlagával. A WHO szerint a magyar egészségügyi rendszer "krónikusan alulfinanszírozott", mivel 2017-ben a közfinanszírozott rész csupán a teljes kiadások kétharmadát érte el. A magyarok zsebből kifizetett egészségügyi kiadásai ugyanakkor körülbelül 27 százalékot tettek ki, mely jóval meghaladja az EU átlagos 16 százalékát.

A HRW emlékeztet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma április 7-én egy olyan rendelkezést adott ki, ami arra kötelezte az állami kórházak igazgatóit, hogy országos szinten szabadítsanak fel 36 ezer ágyat azért, hogy helyet biztosítsanak a potenciális koronavírusos betegek számára. Ennek eredményeként koronavírusban nem szenvedő betegeket bocsátottak el úgy, hogy nem biztosítottak számukra megfelelő alternatív ellátást, míg másokat már megtelt szobákba helyeztek. Az érintett betegek tényleges száma máig ismeretlen, mert a hatóságok erről tájékoztatást nem nyújtottak.

A HRW megemlít egy május végi esetet, amikor a kormányzati utasítás jegyében helyet kellett csinálni koronavírusos pácienseknek, hét gyereket és hét felnőttet zsúfoltak be egy szobába úgy, hogy lehetetlenné vált a távolságtartás, míg a kórház gyermek számára fenntartott osztályán legalább 4 szoba állt üresen. A Human Rights Watch hasonló eseteket dokumentált olyan esetekben is, amikor kórházi fertőzésgyanús betegeket nem megfelelően különítettek el, illetve arról is többen számoltak be, hogy a kórházakban nem szűrtek koronavírusra a betegeket.

Lesöpörte a kormány az aggodalmakat
A HRW a jelentésük készítésének háttéranyagában megjegyzi, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egészséggel, valamint mélyszegénységgel foglalkozó különmegbízottjai július 13-án nyilvánosságra hoztak egy olyan levelet, melyet még májusban küldtek a magyar kormánynak, aggodalmukat fejezve ki a kórházak kiürítésével, valamint annak az egészségügyi ellátásra szoruló betegek jogaira gyakorolt hatásával kapcsolatban. A magyar kormány azzal utasított vissza minden szabálytalanságra való figyelemfelhívást, hogy a különmegbízottak hamis állításokra alapozva "Magyarország támadásával pazarolják az időnket" és "hamis híreket terjesztenek".

Stadionok helyett az egészségügyre kellene költeni

A civilek szerint a koronavírus-járvány Magyarországon régóta fennálló problémákat, az átláthatóság hiányát, valamint a magyar közvélemény tájékoztatásának akadályaira irányította a figyelmet. A kormányok kötelesek megvédeni a fertőzésektől az egészségügyi intézményekben dolgozókat és betegeket, valamint egészségügyi tájékoztatást, megfelelő védőruházatot és felszerelést kell biztosítaniuk a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében - emlékeztet a HRW. A civilek ezért úgy vélik, a magyar kormánynak sürgősen rendelkeznie kellene azokról a szükséges pénzeszközökről és forrásokról, melyek lehetővé teszik azt, hogy a közegészségügyi intézmények megfelelő felszereléssel, ellátmánnyal és személyzettel tudják biztosítani a legmagasabb szintű ellátást. Továbbá a kormánynak javítania kellene az egészségügyi intézmények felügyeleti rendszerén, valamint az intézmények szabályoknak, illetve a higiéniai, közegészségügyi, fertőzésmegelőzési és azok jelentéskötelezettségi protokolljainak való megfelelésén.

A kormánynak emellett rendszeresen és átlátható módon, régiókra, településekre, kórházakra, életkor és nem szerint lebontva kellene nyilvánosságra hoznia a kórházi fertőzésekre és halálesetekre, valamint a koronavírus-fertőzésekre és halálesetekre vonatkozó adatokat, továbbá meg kellene erősítenie az esetek nyilvántartásának és jelentésének felügyeleti rendszerét.

A fentiek alapján Porteous szerint meglehetősen üresen cseng Orbán minden olyan állítása, amely szerint ő a magyarokat védi, miközben kormánya hagyja a kórházakat összeomlani, miközben a betegeket arra kényszeríti, hogy vigyenek saját szappant a kórházba, egyes esetekben pedig még az ellátástól is megfosztja őket. Idegengyűlölő kampányok vagy futballstadionok százai helyett a kormánynak inkább az egészségügyi rendszerre kellene költenie - tette hozzá.

A kormány nem volt valami kooperatív

A  HRW amellett, hogy 2019 májusa és 2020 júliusa között betegekkel, hozzátartozókkal, orvosokkal, orvosszakértőkkel, háziorvosokkal beszélt, az Emmitől is kért részletes tájékoztatást a kórházi fertőzésekről. A minisztérium a 2019. augusztus 9-i kérelemre október 7-én egy egyoldalas levélben válaszolt, mely egyrészt a hatályos magyar jogszabályokra hivatkozott, másrészt a Központi Statisztikai Hivatal weboldára utalt. A HWR 2019 októbere és 2020 januárja között három külön megkeresést is küldött annak érdekében, hogy találkozzon a tisztifiőorvossal, valamint januárban öt állami kórháznak küldött megkeresést azért, hogy részletes tájékoztatást kapjon az alkalmazott eljárásokkal és iránymutatásokkal kapcsolatban, de egyikre sem kapott választ.

Mi lenne a kormány kötelezettsége?

A HRW jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a magyar kormánynak lennének kötelezettségei e téren, ugyanis Magyarország számos olyan egyezménynek tagja, mely biztosítja az egészséghez való jogot, ideértve az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kultúrális Jogok Nemzetközi Egyeszségokmányát (12. cikk), az Európai Szociális Kartát (11. cikk), az EU Alapjogi Kartáját (35. cikk), a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt (24. cikk), valamint az ENSZ Nőkkel szembeni Megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló Egyezményét (12. cikk).

Noha az egészséghez való jog nem garantálja a jogot ahhoz, hogy valaki egészséges legyen, garantálja a lakosság számára a meglévő ismeretek alapján lehetséges legjobb egészségi állapotot. Ebből fakadóan, a kormányok mindenkori kötelessége, hogy biztosítsanak egy olyan egészségvédelmi rendszert, mely egyenlő esélyt kínál mindenki számára ahhoz, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészséget élvezze. A kormányok kötelessége továbbá az is, hogy olyan egészségpolitikát fogadjanak el, mely megkülönböztetés nélkül segíti elő az elérhető, kifizethető, minőségi egészségügyi szolgáltatás nyújtását. Ehhez szükség van tudományos és orvosi szempontból megfelelő és jó minőségű egészségügyi intézményekre, egészségügyi cikkekre és szolgáltatásokra és mindezek részeként képzett orvosi személyzetre, tudományosan jóváhagyott és le nem járt határidejű gyógyszerekre, kórházi felszerelésekre, biztonságos ivóvízre, valamint megfelelő higiéniai körülményekre.

Az Szociális Jogok Európai Bizottsága egy olyan nyilatkozatot adott ki, melyben világjárvány idejére az egészségvédelemhez való joggal kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy "minden lehetséges intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy megfelelő számú egészségügyi szakembert alkalmazzanak, valamint azért, hogy a munkakörülményeik egészségesek és biztonságosak legyenek.... Ez magában foglalja a szükséges személyes védelmi eszközöket is."

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2020.08.06 21:53

@Fricibacsi3:
A magyar állampolgárnak alig van esélye koronavírusban meghalni. Ahhoz a várható élettartamának 82-83 évnek kellene lennie, mint Svédországban...

Feketeviccet félretéve, azon ne verjük már a nyálunkat, hogy a svédek jól kezelték-e a koronavírus járványt, vagy sem. Ez az ő belügyük. A jelek szerint nem tüntetnek, nem elégedetlenkednek, nem féltik a tyúkszaros életüket.

Amúgy meg el kellene dönteni, hogy most akkor ugyanazok (!) egyszer bagatellizálják a koronavírus járványt és az influenzánál veszélytelenebbnek kiáltják ki, vagy máskor Svédországban taroló halálos betegséggel példálóznak. Ismétlem, ugyanazok!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2020.08.06 21:32

@Fricibacsi3: Igen, el is kezdtek tönkremenni a magyar temetkezési vállalkozások mióta van koronavírus :))))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi3, 2020.08.06 21:06

@Fricibacsi3:
Bocs Svedország 10.1 millió lakos
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi3, 2020.08.06 21:04

@rigolya:
Svédország 11 millió lakos 5700 halott
Magyarország közel 10 millió lakos 600 halott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi3, 2020.08.06 21:01

@Sancho12:
"Háziorvos időpont:3-4 nap"
Hol Angliában?
Ott tenyleg ez van de akár 1 hét is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html