Ennyire fájhat Magyarországnak a Brexit: íme, a részletes adatok

A britek többsége az EU-ból való kilépésre szavazott, ám, hogy ennek pontosan milyen hatásai lehetnek, azt ma még senki sem tudja megállapítani. Most KSH-adatok segítségével annak jártunk utána, hogy a magyar gazdaság és a lakosság mennyire kötődik Nagy-Britanniához.
Dzindzisz Sztefan, Kristóf Réka, 2016. július 8. péntek, 07:06
Fotó: Napi.hu

Az nem titok, hogy az utóbbi időszakban sok magyar gondolta úgy, hogy hazánk helyett az Egyesült Királyságban próbál szerencsét. A pontos számok nem ismertek, a hivatalos brit statisztikák szerint 2014-ben mintegy 44,8 ezer olyan ember dolgozott az országban, aki Magyarországon született, de már legalább egy éve kint élt. Az adatok szerint csak 2010 és 2014 között 20 ezer fővel nőtt a kint élő magyarok száma, sőt a magyar munkaerő-felmérés 2014-ben további 6,5 ezer, egy évvel később pedig 9,3 ezer olyan, az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalót talált, akiknek a háztartása Magyarországon maradt, rendszeresen hazajárnak, és jövedelmükkel hozzájárultak az adatot szolgáltató család tagjainak megélhetéséhez.

Persze, hogy ezek mennyire pontos adatok, arról megoszlanak a vélemények. Egyrészt sok honfitársunk feketén dolgozik kint, azaz nem jelentik be a hatóságoknak, így adót sem fizetnek utána, másrészt sokszor előfordulhat, hogy nem maradnak kint egy évet, hanem egy idő után máshol próbálnak szerencsét.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy tavaly 941 orvos és 707 szakdolgozó számára állítottak ki a külföldre távozáshoz szükséges hatósági igazolványt, ötödük pedig az Egyesült Királyságot nevezte meg célországként.

Az is tény, hogy amíg 2010-ben az 1 évnél rövidebb ideig külföldön dolgozók jövedelmének 16 százaléka keletkezett az Egyesült Királyságban, addig 2014-ben már csak 6,5 százaléka. A kint élő magyarok nagy számát viszont mutatja, hogy 2014-ben az összes hazautalás 30 százaléka (161 millió euró, mai árfolyamon 50,8 milliárd forint) az Egyesült Királyságban legalább egy éve dolgozó honfitársainktól jött. Ez az összeg 2010 óta folyamatosan és jelentősen növekszik.

A KSH-adatok szerint nemcsak dolgozni, hanem tanulni is szeretünk a ködös Albionban. 2014-ben például 1461 diák tanult a helyi felsőoktatási intézményekkel, ami 20 százalékkal több, mint az egy évvel korábban. A kint tanuló magyar hallgatók 69 százaléka alapképzésben, 19 százaléka mesterképzésben, 10 százaléka doktori képzésben tanult. A többiek (2 százalék) az alapképzési szint alatti úgynevezett rövid képzési ciklusú képzések közül választottak.

Bár a Magyarországon tanuló britek száma is emelkedő trendet mutat, 2015-ben mindössze 490 főt tett ki. Az itt okuló britek 80 százaléka az osztatlan képzésben (népszerűek az orvosi, fogorvosi és állatorvosi szakok), 17 százaléka alapképzésben és 3 százaléka mesterképzésben tanult 2015-ben.

Igen sok brit cég segíti a gazdaságot

A KSH adatai szerint 2013-ban 771 olyan vállalkozás működött hazánkban, melyeket az Egyesült Királyságból irányítottak. És ezek nem kis cégek voltak, hiszen összesen 49 ezer főt foglalkoztattak, illetve ebben az évben itt realizálódott hazai vállalati szektor hozzáadott értékének 3, a bruttó beruházásainak 2,1 százaléka.

Mindez azt jelenti, hogy a brit cégek leányvállalatai a 4. legnagyobb foglalkoztatónak számítottak 2013-ban, az árbevétel és a hozzáadott érték esetében pedig az 5. helyet foglalták el. Ezen vállalkozások főleg a szolgáltató szektorban dolgoznak, míg a hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma alapján a kereskedelmet, gépjárműjavítást, ezen belül is elsősorban a kiskereskedelmet lehet kiemelni. Szintén kiemelt fontosságú a feldolgozóipar (azon belül az élelmiszergyártás), annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági ágon belül az egyesült királyságbeli leányvállalatok kis súllyal rendelkeznek.

Ezek a cégek nem kevés pénzt költenek el: 2014 végéig az Egyesült Királyságból 2,7 milliárd eurónyi tőke érkezett hazánkba, ezzel a szigetország a 6. legnagyobb befektetőnek számított, az összes befektetett tőke 3,9 százalékával. Ugyanakkor az ellenforgalom nem volt ennyire erős, a magyar vállalatok mindössze 59 millió eurónyi befektetést végeztek 2014 végén az Egyesült Királyságban.

Sok gyógyszert importálunk

A fenti adatok után talán nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság igen fontos kereskedelmi partnerünk, tavaly termékexportban a 8., az importban pedig 14. helyet szerezte meg. A kivitel értéke 3,5, a behozatalé 1,5 milliárd euró volt ekkor, amelyek 3,9, illetve 1,9 százalékát jelentik a teljes forgalomnak. A kapcsolatok ráadásul rohamosan erősödtek, a kivitel euróban számított értéke 15, a behozatalé 14 százalékkal volt több a 2014. évinél. Hogy a Brexit után is várható-e ekkora mértékű emelkedés, az már más kérdés...
Amennyiben csak a behozott árukat nézzük, úgy igen nagy szelet jut a gyógyszereknek és egyéb gyógyszerészeti termékeknek, de sok gépet, szállítóeszközt, például villamos gépet, közúti járművet is importáltunk. Érdekesség, hogy exportunk is főképp ez utóbbi két kategóriára korlátozódik, csak három és félszer akkora mértékben, mint a behozatalunk.

A szolgáltatásoknál jóval erősebb a brit jelenlét a magyar kereskedelemben, hiszen a kivitel 7,9, míg a behozatal 9,8 százaléka érkezik az Egyesült Királyságból. Mindez azt is jelenti, hogy szolgáltatásexportban a 2. (1,6 milliárd euró), míg az importban a 3. (1,4 milliárd euró) legfontosabb partnere volt az ország hazánknak. A behozatal nagyarányú növekedése a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások határozott forgalombővülésének, valamint - kisebb részben - az angol font euróval szemben tapasztalt leértékelődésének volt köszönhető.

Ide kapcsolódik, hogy mindezzel együtt a turizmusban kevéssé erős a kapcsolat a két ország között 2015-ben például a brit utazók 1 százalék alatti hányada kereste fel Magyarországot, így az 588 ezer brit állampolgár közel 3 millió napot töltött el hazánkban. Ők viszont jól költenek, összesen 72,3 milliárd forintot hagytak itt magyarországi utazásaik során, vagyis egy utazó egy nap alatt mintegy 24 ezer forintot költött, szemben az átlagos 13 ezer forintos költéssel.

A brit utazók 85 százaléka Budapestet keresi fel utazása során, ami az átlagosnál jóval erőteljesebb területi koncentrációt mutat. Mindössze 4,4 százalékuk járt a Nyugat-Dunántúlon 2015-ben, a többi turisztikai régiót 1,0-2,7 százalék közötti arányban keresték fel.

HOZZÁSZÓLÁSOK